Fotó: Képernyőmentés
New Yorkban hat embert tartóztattak le a péntek késő estig tartó nagylétszámú palesztinpárti tüntetésen – közölte a nagyváros rendőrsége szombaton.
2023. november 12., 10:142023. november 12., 10:14
A hivatalos bejelentés szerint négy ember ellen „helytelen viselkedés” miatt indul eljárás, az ötödikkel szemben fiatalkorúként járnak el, míg a hatodik letartóztatott elleni vádat nem közölték, róla annyit tudni, hogy előállítását megelőzően kórházba vitték, ahol kisebb sérülések miatt kellett ellátni. A tömeg péntek kora este gyűlt össze Manhattan forgalmas belvárosában, majd a Grand Central vasútállomáshoz vonult, amelynek működését is akadályozta csaknem éjfélig.
Szombaton több száz fős tüntető tömeg jelent meg Joe Biden elnök Delaware állambeli otthonának közelében is palesztin zászlókkal, és tűzszünetet, valamint önálló Palesztinát követelő táblákkal. Az elnök szombat délután tért vissza Wilmingtonba, ahol a hétvégét tölti. A tüntetők az elnököt „népirtással” vádolták, amiért ő és kormánya támogatja a Gázai övezetet uraló Hamász elleni izraeli katonai akciót.
Mint ismeretes, az izraeli katonai akció előzményeként a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorcsoport fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, 240 túszt a Gázai övezetbe hurcoltak.
Ez volt az ötödik olyan szombat egymás után, amikor tüntetők vonultak a brit főváros utcáira, tiltakozva a Gázai övezetben zajló izraeli hadműveletek ellen. A mostani londoni demonstráció azonban minden eddiginél nagyobb volt: a Scotland Yard szombat esti becslése szerint a megmozduláson több mint 300 ezren vettek részt.
A szombati londoni tüntetés résztvevői az előző négy demonstrációtól eltérően ezúttal nem a kormányzati főutcához, a Whitehallhoz vonultak, hanem a Temze túlpartján található amerikai nagykövetséghez. Szombaton volt ugyanis az első világháború harci cselekményeit lezáró, 1918. november 11-én kihirdetett tűzszünet évfordulója, és ezen a napon az évszázados hagyománynak megfelelően minden évben országszerte jelképes néma főhajtással emlékeznek meg a háborúk áldozatairól. Ennek központi helyszíne a háborúk katonaáldozatainak londoni emlékműve, a kormányzati negyed közepén emelkedő Cenotaph, ahol szombaton koszorúzást tartottak.
A hivatalos megemlékezés vasárnap lesz, amikor III. Károly király, Rishi Sunak miniszterelnök és számos más vezető közéleti személyiség is koszorút helyez el a Cenotaph tövében, ezután a brit fegyveres erők tízezer veteránja tart felvonulást. Az előző palesztinpárti tüntetéseken a menet minden alkalommal ugyanerre a helyszínre érkezett, a Scotland Yard azonban a mostani hétvégére kitiltotta az emlékmű szélesebb környékéről a demonstráció résztvevőit, és közölte, hogy azonnal őrizetbe vesz mindenkit, aki itt akar tüntetni.
A szervezők előre közölték, hogy tiszteletben tartják az emléknapot, és a menet nem érinti a megemlékezések helyszíneit.
Jelen volt az ellentüntetéseken az English Defence League (Angol Védelmi Liga) nevű, iszlámellenes megmozdulásairól korábbról is ismert szerveződés alapítója, Tommy Robinson és a csoport számos tagja. Az ellentüntetők több helyen összecsaptak a rendőrséggel, és rátámadtak a palesztinpárti demonstráció távozó résztvevőire is, akiktől palesztin zászlókat ragadtak el.
A rendőrségre igen erőteljes nyomás nehezedett a háborús áldozatok szombati emléknapjára meghirdetett palesztinpárti tüntetések betiltása végett. Sir Mark Rowley, a Scotland Yard főparancsnoka azonban az elmúlt napokban többször is kijelentette, hogy ennek jogi küszöbe „rendkívül magas”.
A Scotland Yard szombaton 1850 rendőrrel biztosította a megemlékezés és a tüntetés helyszíneit, a vasárnapi megemlékező rendezvények biztonságára 1375 rendőr ügyel.
A Le Soir napilap tudósítása szerint a felvonulás a kora délutáni órákban indult Brüsszel északi pályaudvaráról. A tüntetésen a belga civil társadalom számos szereplője részt vett, felszólítva az Európai Uniót és tagállamait, hogy tegyenek meg mindent az izraeli-palesztin konfliktus azonnali tűzszünetének elérése érdekében.
A menetet számos nem kormányzati szervezet támogatta, köztük a Belga-Palesztin Egyesület, a Belgiumi Progresszív Zsidók Egyesülete, a Keresztény Munkásmozgalom, a Női Élet feminista szervezet, valamint a Keresztény Szakszervezetek Szövetsége. Az eseményt megelőző sajtóközleményben a szervezők kifejtették, hogy „sürgősen biztosítani kell a nemzetközi jog tiszteletben tartását, és azonnali tűzszünetet kell elérni az emberi életek megmentése érdekében”.
A résztvevők a városközponton keresztül a déli pályaudvarra vonultak, ahol szónoklatok hangzottak el. A tüntetés egyik prominens résztvevője volt Omar Barghouti, a Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók (BDS) elnevezésű Izrael-ellenes mozgalom társalapítója.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!