
Az amerikai nemzetbiztonsági tanács ülése Joe Biden elnök vezetésével
Fotó: Fehér Ház
Az Egyesült Államok súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen, miután Moszkva kirívóan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy behatolt Ukrajnába – jelentette be Joe Biden kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében.
2022. február 22., 22:572022. február 22., 22:57
2022. február 23., 00:062022. február 23., 00:06
Az amerikai elnök Moszkva lépéseit az „Ukrajna elleni orosz invázió kezdetének” minősítette. „Bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt” – fogalmazott az amerikai elnök, aki hozzátette, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be.
Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel – a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa „katonai banknak” nevezett Promszvjazbankkal – szemben „teljes kizáró szankciót” vezetnek be.
Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva „nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon.”

Vlagyimir Putyin elismeri a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Az orosz elnök hétfő este megkérdőjelezte Ukrajna államiságát, és „ősi orosz földnek” nevezte a Donyec-menti térségeket.
„Az orosz elitekkel és családtagjaikkal szemben is szankciókat fogunk bevezetni” – folytatta Biden, aki szerint „mivel ők is osztoznak a Kreml korrupt nyereségén, osztozniuk kell a fájdalomban is”. Az elnök nem részletezte, hogy pontosan kire, kikre vonatkoznak a szankciók, azonban a kormány egyik, neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselője az amerikai sajtónak nyilatkozva elmondta: a Biden-kabinet már az év elején kijelölte azokat a „Kremlhez köthető eliteket”, akiket Ukrajna megtámadása esetén szankciókkal sújthatnak.
Joe Biden azt is bejelentette, hogy engedélyezte egyes, már Európában állomásozó amerikai csapatok átcsoportosítását a balti államok területére, a biztonságuk megerősítése érdekében. Az elnök úgy fogalmazott: „ezek védelmi lépések a részünkről, az Egyesült Államoknak nem áll szándékában erőit a NATO-n kívüli Ukrajnába telepíteni”. Biden kifejtette: szerinte Oroszország további lépéseket tesz majd, de az Egyesült Államok és szövetségesei továbbra is nyitottak a diplomáciára. „Még mindig van idő elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, amely elmondhatatlan szenvedést hozna emberek millióinak” – fogalmazott.
Hozzátette, azaz a szervezet kölcsönös védelmi egyezményének értelmében az egyik NATO-tag elleni támadást mindenki elleni támadásnak tekintik. Az elnök kifejtette: az amerikai kormányzat együttműködik Németországgal annak érdekében, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezetéket ne helyezzék üzembe. Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország elismerte a délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kedden délután nyilvánosságra hozott közleményében Washington egyetértését fejezte ki a német döntéssel.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden kedden Washingtonban találkozott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és megerősítette „az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.” A közlemény szerint az amerikai elnök tájékoztatta Kulebát az Egyesült Államok válaszlépéseiről, beleértve a tegnap este kiadott elnöki rendeletet és a ma bejelentett új szankciókat. Biden – mint a közlemény írta – ígéretet tett arra, hogy „folytatják Ukrajna biztonsági és gazdasági támogatását”.
„Oroszország azzal, hogy elismerte a két délkelet-ukrajnai szeparatista régió függetlenségét, közvetlenül aláássa Ukrajna szuverenitását és területi integritását” – ezt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hangoztatta kedden, miután a Pentagonban találkozott az ukrán külügyminiszterrel. Austin szerint a kelet-európai ország elleni invázió „fenyegeti Ukrajna, valamint a transzatlanti közösség békéjét, biztonságát és jólétét”. Az amerikai politikus hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök még mindig elkerülheti a háborút. Austin méltatta Ukrajnát, amiért „kimért választ” adott a kialakult helyzetre és diplomáciai megoldásra törekszik.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!