Putyin a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság elismerése mellett döntött
Fotó: Kreml
Vlagyimir Putyin elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Az orosz elnök hétfő este megkérdőjelezte Ukrajna államiságát, és „ősi orosz földnek” nevezte a Donyec-menti térségeket.
2022. február 21., 21:472022. február 21., 21:47
2022. február 22., 00:432022. február 22., 00:43
Putyin tévékamerák előtt együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni.
Az elnök felhatalmazta az orosz fegyveres erőket, hogy a két „népköztársaság” területén biztosítsák a békefenntartást a Moszkva által újonnan függetlennek elismert területeken. Emellett utasította az orosz külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a két entitással a diplomáciai, baráti kapcsolatok, valamint az együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás létrehozásáról. Nemzetközi hírügynökségek jelentése szerint az orosz hadsereg páncélosai és katonái hétfőn éjjel át is lépték az ukrán határt, és behatoltak a Donbászba.
Az ukrajnai szakadár régiók elismerésének bejelentését megelőzően Putyin Oroszország népéhez hosszú videoüzenetet intézett, amelyben elmondta, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire,
„Kritikus, éles helyzet alakult ki a Donyec-medencében” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az országhoz intézett, hétfő este bemutatott videoüzenetében. Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a mai Ukrajnát Lenin és a bolsevikok hozták létre, keleten ősi orosz területeket hozzácsatolva. Rámutatott, hogy a mai Ukrajna ezt Lenin-szobrok ledöntésével hálálta meg, a „kommunistátlanítás” jegyében. Mint mondta, ha a bolsevikok által létrehozott Ukrajna valódi „kommunistátlanítást” akar, azt Oroszország meg tudja rendezni.
Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben a „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével
Fotó: Videófelvétel
Putyin az orosz történelem szerves részének nevezte Ukrajnát, amely szerinte sosem volt elég stabil ahhoz, hogy önálló legyen, mindig külföldi nagyhatalmakra támaszkodott. Egyúttal azzal vádolta Kijevet, hogy a múltban „lopta az orosz gázt”.
Az orosz elnök rámutatott, hogy Ukrajnának szovjet nukleáris és rakétatechnológiai ismeretei vannak, így hamarabb juthat taktikai nukleáris fegyverhez, mint más országok. Putyin szerint radikálisan megváltozik a globális biztonsági helyzet, ha Ukrajna tömegpusztító fegyverhez jut.
A Putyin által összehívott orosz biztonsági tanács hétfői ülésén a testület résztvevői a kamerák előtt az önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki „népköztársaságok” Moszkva általi elismerése mellett szólaltak fel. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy még aznap döntést hoz, majd ezt követően fordult beszéddel az Oroszországi Föderáció lakosaihoz.
Az orosz biztonsági tanács tagjai jóváhagyták a szakadár területek elismerését
Fotó: Kreml
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter korábban hivatalos megkeresést küldött az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) tagállamaihoz azzal a kéréssel, hogy folytassanak azonnali konzultációkat az Ukrajna körül kialakult feszültség csökkentése érdekében. Ezt a kijevi diplomácia vezetője hétfőn közölte a Twitteren. „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nevében a budapesti memorandum 6. cikke alapján az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamaihoz hivatalos megkeresést küldtem, amelyben azonnali konzultációt kértem a feszültség csökkentését célzó sürgős intézkedésekről és gyakorlati lépésekről Ukrajna biztonságának szavatolása érdekében” – fogalmazott a miniszter.
Szankciókkal fenyegeti Moszkvát az EU
Az Európai Unió kész reagálni, akár szankciókat is bevezethet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök függetlennek ismeri el Kelet-Ukrajna szakadár területeit – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, még Putyin bejelentése előtt. „Felszólítjuk Putyin elnököt, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a minszki megállapodásokat, továbbá elvárjuk, hogy ne ismerje el Luganszk és Donyeck megye függetlenségét” – fogalmazott Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően.
A főképviselő aláhúzta: az Európai Unió határozottan és egységesen fog fellépni, továbbá kész szankciók bevezetésére is abban az esetben, ha Moszkva ilyen lépésre szánná el magát. Borrell arra is figyelmeztetett, hogy az EU példátlan megszorító intézkedéseket fog bevezetni Moszkvával szemben, ha megtámadja Ukrajnát, miután Moszkva – mint mondta – a becslések szerint mintegy 150 ezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára.
Steffen Hebestreit kormányszóvivő közleménye szerint a kancellár és az orosz államfő délutáni megbeszélése az Ukrajnában és térségében kialakult helyzetről, valamint az orosz-ukrán és a fehérorosz-ukrán határon történt orosz csapatösszevonásról szólt. Scholz elítélte az úgynevezett donyecki és luhanszki népköztársaságok független államként történő elismerésére irányuló oroszországi terveket. „Ez a lépés szöges ellentétben állna a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokkal, és Oroszország részéről a megállapodások egyoldalú megszegését jelentené” – mondta a német kancellár az orosz elnöknek.
A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország ezzel a haditervvel készül lerohanni Ukrajnát
Fotó: Krónika, twitter/DefenseHQ
Olaf Scholz egyben felszólította Vlagyimir Putyint, hogy haladéktalanul gondoskodjék a feszültség csökkentéséről és vonja vissza az ukrán határ térségében felvonultatott egységeket – áll a közleményben, amely szerint a német kancellár hangsúlyozta, hogy „most különösen fontosak az enyhülés jelei és a kelet-ukrajnai tűzszünet betartása”, és Oroszországnak mindebben „különleges felelőssége van”.
Az Elysée-palota azt is jelezte, hogy miután Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével. Párizs szerint az ukrajnai válság új dimenzióba lép azzal, ha Vlagyimir Putyin elismeri az ukrajnai szakadár területeket. Az orosz elnök erről tájékoztatta a francia elnököt és a német kancellárt, akik a tájékoztatás szerint csalódottságuknak adtak hangot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn közös közleményben ítélte el, hogy Vlagyimir Putyin a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. Ursula von der Leyen és Charles Michel közleményükben hangsúlyozta: a lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti. Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben. „Az Európai Unió ismételten kijelenti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül” – hangsúlyozták az uniós vezetők.
Varsó összehívná az Európai Tanácsot
Az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este. Morawiecki a Facebook közösségi fiókján Putyinnak az „önjelölt +köztársaságok+ elismeréséről” szóló döntését a párbeszéd „végleges elutasításának”, a nemzetközi jog „kirívó megsértésének”, Ukrajnával szembeni agresszív cselekedetnek nevezte. „Erre egyértelmű választ kell adni haladéktalan szankciók formájában” – írta a lengyel kormányfő, hozzáfűzve: Putyin „csak ezt a nyelvet értheti meg”. Az orosz-ukrán feszültség legújabb fejleményei kapcsán Morawiecki az Európai Tanács sürgős összehívására szólított fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás