Államfőt válasznak Ukrajnában

Mintegy 36 millió szavazásra jogosult ukrán állampolgárt várnak az urnák el, hogy megválasszák az 1991 óta független volt szovjetköztársaság új elnökét. A január 17-i első fordulóban Viktor Janukovics, az ellenzéki Régiók Pártja vezetője és Julija Timosenko kormányfő kapta a legtöbb szavazatot (35,3 illetve 25 százalékot), így most ők méretnek meg a második fordulóban. Bár az oroszbarát hírben álló Janukovics kényelmes 10 százalékponttal előzte meg az első fordulóban Timosenkót, elemzők szerint nem zárhatók ki a meglepetések.

Az illetékes hatóságok közlése szerint a szavazókörök túlnyomó többsége \"rendben és időben\" megkezdte a munkát, nyugodt körülmények között folyik a választás, komoly törvénysértést sehonnan nem jelentettek. Volodimir Sapoval, a központi választási bizottság elnöke sajtóértekezleten elmondta, hogy egy szavazókörben tűz ütött ki, négyet pedig hamisnak bizonyult bombariadó miatt kellett kiüríteni.

Volodimir Majevszkij, a belügyminisztérium közbiztonsági főosztályának vezetője ugyancsak közölte, hogy rendben folyik a szavazás. A rendőrség eddig 14 bejelentést kapott a választással összefüggésben, közülük öt a kampánycsend megsértésére, egy pedig szavazatok megvásárlására vonatkozott.

Ivanov-Frankivszk megye egyik szavazókörében holtan találták a helyi választási bizottság titkárát, aki Julija Timosenko miniszterelnök-elnökjelölt pártját képviselte a testületben - közölte Olekszandr Turcsinov miniszterelnök-helyettes, Timosenko kampányfőnöke. Turcsinov a rivális jelölt, Viktor Janukovics támogatóit azzal vádolta meg, hogy ők gyilkolták meg a titkárt.

A rendőrség megerősítette a haláleset hírét, de hozzátette, hogy a halál okát még nem állapították meg. A belügyminisztérium cáfolta, hogy a szavazókörben találták meg a holttestet. \"Erőszaknak nem volt nyoma\" - tette hozzá a névtelenül nyilatkozó belügyminisztériumi forrás.

Janukovics pártja, a Régiók Pártja azt tervezi, hogy hétfőn ötvenezres megmozdulást tart Kijevben a központi választási bizottság épületének közelében.

Az új elnöknek katasztrofális gazdasági helyzetből kell kiemelnie az országot. Ukrajna 2009-ben mély recesszióba süllyedt, hazai összterméke 15 százalékkal esett vissza. A parlament nem fogadta el a 2010-es költségvetést, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem utalta át a Kijev számára jóváhagyott 16,4 milliárd dolláros készenléti hitel esedékes részletét.