
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Seawatchprojekt/Suzanne de Carrasco
Albániában fog tábort építeni és üzemeltetni Olaszország 2024-től, a kormány erről kedden dönt – jelentette be az olasz miniszterelnök hivatala a testület ülése előtt.
2023. december 05., 21:252023. december 05., 21:25
2023. december 05., 21:272023. december 05., 21:27
Olaszország két tábort készül felállítani Shengjinben és Gjaderben jövő tavasz előtt. Giorgia Meloni miniszterelnök és albán kollegája, Edi Rama ezt november első hetében tartott római találkozóján jelentette be.
A tengerparti Shengjinbe azok a migránsok kerülnek, akiket az olasz hatóságok a tengerről gyűjtenek össze. Fertőtlenítés és azonosítás után átszállítják őket a tengerparttól mintegy húsz kilométerre fekvő Gjader 77 ezer négyzetméteres táborába.
A táborok zártak lesznek, négy méter magas szögesdróttal erősített kerítés övezi majd őket. Az információk szerint a központban az olasz rendőrség tartja fenn a rendet. Az albán rendőrség kizárólag a táborokon kívüli területet ellenőrzi majd
Róma elkötelezte magát, hogy a megállapodás hatályba lépésétől számított három hónapon belül 16,5 millió eurót utal át Tiranának, és további száz millió eurót garanciaként. Az olasz fél állja a migránsok ellátási, egészségügyi költségeit, valamint a biztonsági, jogi kiadásokat.
Az olasz kormány az albániai táborok építésének, működtetésének műszaki és költségvetési részleteiről eredetileg hétfő este döntött volna. Az ülést azonban keddre halasztották. Az albán parlament a karácsonyi ünnepek előtt szavaz a megállapodásról.
Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter kedd délelőtt újságíróknak azt mondta, hogy az Olaszország és Albánia közötti „migránspaktum pozitív kezdeményezés. Kísérletnek, újításnak számít, amelyben Olaszország főszerepet kíván vállalni”.
Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola a Corriere della Sera napilapnak úgy nyilatkozott: „ha sikerül olyan megoldást találni, amely a menedékkérelmek benyújtását az Európai Unió határain kívülre helyezi, azt figyelembe kell venni”.
Megjegyezte, véleményt azután tudnak mondani, ha a táborok megkezdték működésüket.
„Az Európai Parlament számára az a fontos, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokra vonatkozó európai jogszabályokat” – tette hozzá.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
szóljon hozzá!