
Fotó: MTI
2009. március 13., 09:322009. március 13., 09:32
Albánia és Horvátország is megkapja a teljes jogú NATO-tagságot a szervezet áprilisi csúcstalálkozóján. A NATO kapui ezek után is nyitva maradnak további csatlakozni kívánó országok előtt – hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Jaap de Hoop Scheffer szerint három fő kihívás áll a NATO előtt: az afganisztáni szerepvállalás, az Oroszországgal folytatott viszony, valamint az, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az internetes bűnözésre.
A főtitkár kiemelte: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a koalíciós erők fenn tudják tartani a rendet az afgán elnökválasztás közben és után is. A NATO eddig sikeres volt az afgán nemzeti hadsereg kiképzésében, ezt a munkát folytatni kell.
| A francia államfő szerdán bejelentette, hogy országa visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 43 évvel ezelőtt Charles de Gaulle néhai elnök döntését követően lépett ki. „Itt az idő, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mert ez Franciaország és Európa érdeke is” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy a Stratégiai Kutatások Alapítványának (FRS) párizsi konferenciáján elhangzott beszédében. Franciaország a NATO alapító tagjai között volt 1949-ben, ám 1966-ban De Gaulle tábornok kivonta országát a szövetség katonai integrált parancsnokságából. Párizs tagja maradt a szervezetnek, és katonai akcióban is részt vett. Sarkozy utalt arra, hogy Franciaország fokozatosan, de a közvélemény számára nem mindig egyértelmű módon közeledett vissza a katonai szövetséghez. „Lezárva ezt a hosszú folyamatot, Franciaország erősebb és befolyásosabb lesz. Miért? Mert a hiányzóknak soha nincs igazuk, mert Franciaországnak ott kell lennie, ahol a döntések és a szabályok születnek, mintsem kint várnia, hogy azokról tájékoztassák” – indokolta a lépést a francia elnök. Sarkozy ugyanakkor jelezte: a francia nukleáris elrettentés politikája a NATO katonai parancsnokságától független marad. |
A szervezetnek az afgán civileket is segítenie kell az eredményesen működő intézményi rendszer felépítésében, a korrupció és a drogkereskedelem elleni harcban – tette hozzá. A siker érdekében Afganisztánon túlra kell tekinteni: el kell mélyíteni az együttműködést Pakisztánnal – emelte ki Jaap de Hoop Scheffer.
Értékelése szerint a NATO előtt álló második kihívás a viszony Oroszországgal. Ez a kapcsolat túl értékes ahhoz, hogy a két fél leragadjon azoknál a kérdéseknél, amelyekben nem ért egyet, például a NATO-bővítés, a rakétapajzs vagy Grúzia ügyében, illetve Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. A közös érdekek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek leszerelése – fűzte hozzá.
A szervezet előtt álló harmadik kihívás, hogy kezelni tudja az új veszélyeket. Napjainkban olyan globális problémákkal kell megküzdeni, mint az internetes támadások, az energiabiztonság és a kalózkodás – mondta Jaap de Hoop Scheffer. A főtitkár arról is beszélt, hogy a bővítésnek köszönhetően Európa sosem volt még ennyire biztonságos.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete úgy vélte, hiányzik a szolidaritás az euroatlanti szövetségből, pedig erre nagy szükség volna az új tagok felvétele és a globális kihívások kezelése miatt. Kurt Volker magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között.
Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővítenie kell kapacitásait, és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.