Fotó: MTI
2009. március 13., 09:322009. március 13., 09:32
Albánia és Horvátország is megkapja a teljes jogú NATO-tagságot a szervezet áprilisi csúcstalálkozóján. A NATO kapui ezek után is nyitva maradnak további csatlakozni kívánó országok előtt – hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Jaap de Hoop Scheffer szerint három fő kihívás áll a NATO előtt: az afganisztáni szerepvállalás, az Oroszországgal folytatott viszony, valamint az, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az internetes bűnözésre.
A főtitkár kiemelte: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a koalíciós erők fenn tudják tartani a rendet az afgán elnökválasztás közben és után is. A NATO eddig sikeres volt az afgán nemzeti hadsereg kiképzésében, ezt a munkát folytatni kell.
| A francia államfő szerdán bejelentette, hogy országa visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 43 évvel ezelőtt Charles de Gaulle néhai elnök döntését követően lépett ki. „Itt az idő, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mert ez Franciaország és Európa érdeke is” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy a Stratégiai Kutatások Alapítványának (FRS) párizsi konferenciáján elhangzott beszédében. Franciaország a NATO alapító tagjai között volt 1949-ben, ám 1966-ban De Gaulle tábornok kivonta országát a szövetség katonai integrált parancsnokságából. Párizs tagja maradt a szervezetnek, és katonai akcióban is részt vett. Sarkozy utalt arra, hogy Franciaország fokozatosan, de a közvélemény számára nem mindig egyértelmű módon közeledett vissza a katonai szövetséghez. „Lezárva ezt a hosszú folyamatot, Franciaország erősebb és befolyásosabb lesz. Miért? Mert a hiányzóknak soha nincs igazuk, mert Franciaországnak ott kell lennie, ahol a döntések és a szabályok születnek, mintsem kint várnia, hogy azokról tájékoztassák” – indokolta a lépést a francia elnök. Sarkozy ugyanakkor jelezte: a francia nukleáris elrettentés politikája a NATO katonai parancsnokságától független marad. |
A szervezetnek az afgán civileket is segítenie kell az eredményesen működő intézményi rendszer felépítésében, a korrupció és a drogkereskedelem elleni harcban – tette hozzá. A siker érdekében Afganisztánon túlra kell tekinteni: el kell mélyíteni az együttműködést Pakisztánnal – emelte ki Jaap de Hoop Scheffer.
Értékelése szerint a NATO előtt álló második kihívás a viszony Oroszországgal. Ez a kapcsolat túl értékes ahhoz, hogy a két fél leragadjon azoknál a kérdéseknél, amelyekben nem ért egyet, például a NATO-bővítés, a rakétapajzs vagy Grúzia ügyében, illetve Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. A közös érdekek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek leszerelése – fűzte hozzá.
A szervezet előtt álló harmadik kihívás, hogy kezelni tudja az új veszélyeket. Napjainkban olyan globális problémákkal kell megküzdeni, mint az internetes támadások, az energiabiztonság és a kalózkodás – mondta Jaap de Hoop Scheffer. A főtitkár arról is beszélt, hogy a bővítésnek köszönhetően Európa sosem volt még ennyire biztonságos.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete úgy vélte, hiányzik a szolidaritás az euroatlanti szövetségből, pedig erre nagy szükség volna az új tagok felvétele és a globális kihívások kezelése miatt. Kurt Volker magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között.
Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővítenie kell kapacitásait, és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok