Fotó: MTI
2009. március 13., 09:322009. március 13., 09:32
Albánia és Horvátország is megkapja a teljes jogú NATO-tagságot a szervezet áprilisi csúcstalálkozóján. A NATO kapui ezek után is nyitva maradnak további csatlakozni kívánó országok előtt – hangsúlyozta a NATO-főtitkár. Jaap de Hoop Scheffer szerint három fő kihívás áll a NATO előtt: az afganisztáni szerepvállalás, az Oroszországgal folytatott viszony, valamint az, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az internetes bűnözésre.
A főtitkár kiemelte: a NATO-nak biztosítania kell, hogy a koalíciós erők fenn tudják tartani a rendet az afgán elnökválasztás közben és után is. A NATO eddig sikeres volt az afgán nemzeti hadsereg kiképzésében, ezt a munkát folytatni kell.
| A francia államfő szerdán bejelentette, hogy országa visszatér a NATO integrált katonai parancsnokságába, ahonnan 43 évvel ezelőtt Charles de Gaulle néhai elnök döntését követően lépett ki. „Itt az idő, hogy véget vessünk ennek a helyzetnek, mert ez Franciaország és Európa érdeke is” – hangsúlyozta Nicolas Sarkozy a Stratégiai Kutatások Alapítványának (FRS) párizsi konferenciáján elhangzott beszédében. Franciaország a NATO alapító tagjai között volt 1949-ben, ám 1966-ban De Gaulle tábornok kivonta országát a szövetség katonai integrált parancsnokságából. Párizs tagja maradt a szervezetnek, és katonai akcióban is részt vett. Sarkozy utalt arra, hogy Franciaország fokozatosan, de a közvélemény számára nem mindig egyértelmű módon közeledett vissza a katonai szövetséghez. „Lezárva ezt a hosszú folyamatot, Franciaország erősebb és befolyásosabb lesz. Miért? Mert a hiányzóknak soha nincs igazuk, mert Franciaországnak ott kell lennie, ahol a döntések és a szabályok születnek, mintsem kint várnia, hogy azokról tájékoztassák” – indokolta a lépést a francia elnök. Sarkozy ugyanakkor jelezte: a francia nukleáris elrettentés politikája a NATO katonai parancsnokságától független marad. |
A szervezetnek az afgán civileket is segítenie kell az eredményesen működő intézményi rendszer felépítésében, a korrupció és a drogkereskedelem elleni harcban – tette hozzá. A siker érdekében Afganisztánon túlra kell tekinteni: el kell mélyíteni az együttműködést Pakisztánnal – emelte ki Jaap de Hoop Scheffer.
Értékelése szerint a NATO előtt álló második kihívás a viszony Oroszországgal. Ez a kapcsolat túl értékes ahhoz, hogy a két fél leragadjon azoknál a kérdéseknél, amelyekben nem ért egyet, például a NATO-bővítés, a rakétapajzs vagy Grúzia ügyében, illetve Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. A közös érdekek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek leszerelése – fűzte hozzá.
A szervezet előtt álló harmadik kihívás, hogy kezelni tudja az új veszélyeket. Napjainkban olyan globális problémákkal kell megküzdeni, mint az internetes támadások, az energiabiztonság és a kalózkodás – mondta Jaap de Hoop Scheffer. A főtitkár arról is beszélt, hogy a bővítésnek köszönhetően Európa sosem volt még ennyire biztonságos.
Az Egyesült Államok NATO-nagykövete úgy vélte, hiányzik a szolidaritás az euroatlanti szövetségből, pedig erre nagy szükség volna az új tagok felvétele és a globális kihívások kezelése miatt. Kurt Volker magyar nyelvű beszédében hangsúlyozta, hogy szélesebb együttműködés szükséges a NATO, az ENSZ és az Európai Unió között.
Mint megjegyezte, az euroatlanti szövetségnek bővítenie kell kapacitásait, és amennyire csak lehet, együtt kell működnie Oroszországgal is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok