
Fotó: Facebook/Minority SafePack
Aláírásgyűjtést kezdett a Pro Civis polgári társulás a Felvidéken annak érdekében, hogy az Európai Bizottság (EB) bírálja felül az – európai kisebbségvédelem uniós jogrendjének kialakítását célzó – Minority SafePack kezdeményezéssel kapcsolatban januárban hozott negatív döntését – közölte az MTI-vel Őry Péter, a civil szervezet vezetője hétfőn.
2021. április 26., 16:372021. április 26., 16:37
Az Európai Unió (EU) országaiban mintegy 50 millióan élnek egy-egy nemzeti őshonos kisebbség tagjaként. A Minority SafePack kezdeményezés azért indult, hogy az ő védelmük érdekében jöjjön létre uniós szintű szabályozás.
A kezdeményezés a támogatására összegyűlt aláírásoknak köszönhetően sikeres lett, és azt tavaly decemberben hozott döntésével az Európai Parlament (EP) is megtámogatta. Ennek ellenére az EB január 15-én úgy döntött, hogy nem indít jogalkotást a kezdeményezés javaslatai alapján.
– szögezte le az általuk indított aláírásgyűjtésről szólva Őry Péter. Kifejtette: a szlovákiai magyar őshonos nemzeti kisebbség politikai pártjainak, civil és társadalmi szervezetei elöljáróinak aláírásaival megtámogatott nyilatkozatukban arra szólítják fel az EB-t, hogy vizsgálja felül a Minority SafePack sikeres polgári kezdeményezést elutasító döntését.
Hozzáfűzte: a Pro Civis polgári társulás a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, ezért ők indítják a támogató aláírások gyűjtését a Felvidék magyarok által lakott régióiban.
A nyilatkozatban egyebek mellett megállapítják, hogy a Minority SafePack kezdeményezés – amelyet több mint egymillió uniós állampolgár támogatott aláírásával – legitim igényeket fogalmazott meg, s az a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szervezésében kisebbségi szolidaritási mozgalmat alakított ki Európában, úgy, hogy
A dokumentumban rámutatnak: meggyőződésük, hogy az EB olyan javaslatcsomagra mondott nemet, amelynek célja egy olyan Európa megteremtése, amely valós értékként tekint a nyelvi és kulturális sokszínűségre, illetve védi és támogatja is azt. Mindezek alapján felszólítják az EB-t, hogy javítsa ki korábbi döntését, és vegye újra napirendre a Minority SafePack javaslatait, illetve felkérik az EP-t és a Régiók Bizottságát, hogy ismét tűzzék napirendre a kisebbségvédelem ügyét és nyomatékosítsák azt az EB irányába.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
szóljon hozzá!