
Fotó: Twitter/Dmytro Kuleba
A Kijev megyei Bucsában az ukrajnai háborúnak áldozatul esettek túlnyomó részét agyonlőtték, és nem a tüzérségi támadásokban vesztették életüket – jelentette ki Anatolij Fedoruk, a város polgármestere.
2022. április 07., 18:512022. április 07., 18:51
2022. április 07., 19:112022. április 07., 19:11
Az elöljáró csütörtökön a Deutsche Welle német hírportál orosz nyelvű kiadásának adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Elmondta, hogy szerda estig a településen 320 civil holttestét találták meg, amelyeket most szakemberek vizsgálnak.
Kiemelte, hogy a holttestek száma napról napra nő, mivel folyamatosan találnak újabbakat magánbirtokokon, parkokban és tereken, ahol az ágyúzások közötti időszakokban el tudták temetni a halottakat. Megjegyezte, hogy főként azért ásták el a halottakat, hogy a kutyák ne tépjék szét a holttesteket.
Bucsa körzetét több mint egy hónapig az Ukrajnát támadó orosz erők tartották ellenőrzés alatt.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán küldöttség tagja csütörtökön visszautasította Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádjait, amelyek szerint Kijev eltért volna az április 6-án Isztambulban megtartott konzultációkon elért rendezési javaslatoktól.
Podoljak válaszul kijelentette: az ukrán fél szisztematikusan és felelősségteljesen közelíti meg a háború és a béke kérdéseit, „mindenféle spekuláció nélkül, ami az oroszokra jellemző, akik provokatív nyilvános megnyilvánulásokkal próbálnak nyomást gyakorolni a másik oldal álláspontjára”.
Az Ukrajinszka Pravda hozzáfűzte, hogy a kijevi vezetés ugyanakkor egyelőre nem hozza nyilvánosságra a tárgyalások részleteit, és érdemben nem kommentálja az elhangzott javaslatokat.
Azt kérte, hogy lehetőleg csak azok a polgári személyek maradjanak, akik ipari üzemekben vagy elsődleges fontosságú infrastrukturális létesítményekben dolgoznak.
Szavai szerint éleződik a helyzet a Donyec-medencében, és emlékeztetett arra, hogy már elkezdődött a civilek evakuálása Donyeck és Luhanszk régiókból. Az említett két megye polgári és katonai adminisztrációja szerdán szólította fel az ott lakókat, hogy mielőbb hagyják el a térséget, ezért most nagyon sokan utaznak Dnyiprón keresztül, mutatott rá a polgármester.
Elmondta még, hogy a Feldman ökopark nevű állatkertből végül sikerült megmenteniük több nagytestű állatot, amelyeket elszállítanak Dnyipróból. „A medvék a szinevéri és a lvivi állatkertekbe, az oroszlánok Kijevbe utaznak” – tette hozzá.
Filatov szavai szerint Dnyipróban jelenleg a szokott módon működnek a közművek és a kórházak, gyógyszerekből több hónapra elegendő tartalékuk van, emellett Izraelből várja a város egy gyógyszerszállítmány megérkezését.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter eközben Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön arról beszélt, hogy Oroszország Donbász térségében várható offenzívája, nagyszabású hadműveleteivel, harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreivel a második világháborút fogja idézni.
Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait.
„Vagy most kapunk segítséget, és most napokról beszélek, nem hetekről, vagy a segítség túl későn érkezik és sokan meg fognak halni” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter. Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg, szögezte le.
Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább „blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni. „Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.
Eközben fehérorosz sajtóban megjelent értesülés alapján az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy az Oroszország északnyugati részében lévő Pszkovból Fehéroroszországba irányított
A hírportál szerint nem derült ki, hogy ez pontosan mikor történt, de nagy valószínűséggel március második felében. A pszkovi régió vezetése is megerősítette a Telegram üzenetküldő portálon a történteket, ugyanakkor azt nem közölte, hány deszantos tagadta meg a parancsot, jegyezte meg az ukrán hírportál.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!