
Az amerikai kivonulás bejelentése óta a tálibok egyre intenzívebben támadnak
Fotó: Wikipédia/Kylee Gardner
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.
2021. augusztus 14., 09:152021. augusztus 14., 09:15
2021. augusztus 14., 09:192021. augusztus 14., 09:19
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők „lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket
„A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította. „Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.
Április 14-én Joe Biden amerikai elnök közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének.
Pénteken több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.
„Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője. „Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby.
– tette hozzá a szóvivő.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták.
Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros „jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: „Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat”.
„Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.
A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. „Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek...
– mondta Kirby. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!