
Az amerikai kivonulás bejelentése óta a tálibok egyre intenzívebben támadnak
Fotó: Wikipédia/Kylee Gardner
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.
2021. augusztus 14., 09:152021. augusztus 14., 09:15
2021. augusztus 14., 09:192021. augusztus 14., 09:19
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők „lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket
„A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította. „Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.
Április 14-én Joe Biden amerikai elnök közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének.
Pénteken több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.
„Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője. „Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby.
– tette hozzá a szóvivő.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták.
Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros „jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: „Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat”.
„Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.
A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. „Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek...
– mondta Kirby. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
szóljon hozzá!