Az amerikai kivonulás bejelentése óta a tálibok egyre intenzívebben támadnak
Fotó: Wikipédia/Kylee Gardner
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett – írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.
2021. augusztus 14., 09:152021. augusztus 14., 09:15
2021. augusztus 14., 09:192021. augusztus 14., 09:19
Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO célja továbbra is az afgán kormány és a biztonsági erők „lehető legnagyobb mértékű” támogatása. Hozzátette, hogy a diplomáciai képviseletek biztonsága elsődleges fontosságú, a szövetség egyelőre fenntartja diplomáciai jelenlétét Kabulban, de szükség esetén megteszi a megfelelő lépéseket
„A táliboknak meg kell érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja elismerni őket, ha erőszakkal veszik át az országot” – nyomatékosította. „Továbbra is folyamatosan értékeljük a helyszíni fejleményeket, és állandó kapcsolatban állunk az afgán hatóságokkal és a nemzetközi közösség többi tagjával” – közölte a főtitkár.
Április 14-én Joe Biden amerikai elnök közölte döntését, amely szerint befejezik az amerikai haderők afganisztáni állomásoztatását, véget vetve ezzel az amerikai hadsereg leghosszabb külföldi hadműveletének.
Pénteken több nyugati ország közölte, hogy biztonsági okokból átmenetileg bezárja kabuli nagykövetségét, és evakuálja az ott dolgozókat.
„Mélyen aggasztó” a tálibok gyors területfoglalása Afganisztánban – mondta pénteki sajtótájékoztatóján John Kirby, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának szóvivője. „Természetesen aggaszt minket a tálibok előrenyomulásának sebessége” – fogalmazott Kirby.
– tette hozzá a szóvivő.
A radikális iszlamista tálibok elfoglalták Afganisztán második legnépesebb városát, Kandahárt, és péntekre Hilmend tartomány fővárosa, Laskargáh is elesett. A tálibok az ország középső részén fekvő Gor tartomány székhelyét, Csagcsaránt is megszerezték. Csütörtökön két tartományi székhely, Gazni és Herát városa került a szélsőségesek kezére. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét már elfoglalták.
Kirby pénteken azt mondta: az afgán főváros „jelenleg nincs közvetlen veszélyhelyzetben, de a tálibok egyértelműen megpróbálják elszigetelni Kabult”. A Pentagon szóvivője hozzátette: „Ez nem különbözik attól, ahogyan az ország más részein cselekedtek, elszigetelték a tartományi fővárosokat, amelyek néha kénytelenek voltak megadni magukat”.
„Komolyan vesszük a helyzetet, és ez az egyik oka annak, hogy ezeket az erőket Kabulba költöztetjük, hogy segítsünk ebben a különleges küldetésben, mert tudjuk, hogy az idő értékes árucikk” – fogalmazott Kirby, aki hozzátette, hogy a bevetésre küldött tengerészgyalogosok egy csoportja már meg is érkezett Kabulba.
A szóvivő szerint az afgán erők továbbra is képesek lennének arra, hogy visszaverjék a tálibok támadásait. „Többen vannak, van légierőjük. Egy alkalmas légierő, amely nem mellesleg többet repül naponta, mint az amerikai. Modern felszereléssel rendelkeznek...
– mondta Kirby. A szóvivő arról is beszámolt, hogy a Pentagon további 4500-5000 katonát küldött Katarba és Kuvaitba. Közülük ezren Katarban, a korábban az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok vízumkezelését segítik majd. A 82. légideszant hadosztály 3500-4000 katonáját pedig készenléti egységként Kuvaitba telepítették, arra az esetre, ha „még több emberre lenne szükség”, mint a Kabulba tartó 3000 fegyveres – tette hozzá Kirby.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!