A teljes levélben – amelyet a Magyar Hírlap szöveghű formában közölt, honlapján pedig az eredeti dokumentumot is megtekinthetővé tette – az olvasható: Heller Ágnes „kommunista kötelességének” érzi a párt tudomására hozni, hogy az 1959 előtti tevékenységében hibákat lát, amelyekkel szembe kell néznie, s melyeket ki kell javítania.
A filozófus azt írta, hogy nehezítette hibái felismerését, hogy az „ellenforradalom” idején olyanok kérték ezt tőle, akik éppen nem „párthűen” viselkedtek.
„Kispolgári magatartás volt ezért ettől viszolyognom, hiszen hibáim beismerése nem egy-két embernek, hanem a pártnak és saját kommunista lelkiismeretemnek tartozom” – olvasható a Magyar Hírlapban közölt levélben.
Heller Ágnes szerint politikai hibái közé tartozott mindenekelőtt az, hogy az 1956-os évben rendkívül alábecsülte az „ellenforradalmi veszélyt”.
A politikai hibáinak taglalását azzal folytatta, hogy „hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben”.
Mint ezzel kapcsolatban írta: Mészáros Istvánnal például csak azután szakította meg a levélváltásokat, amikor tudomására jutott, hogy elvállalta a disszidens írószövetség titkárságát, „tehát, mikor árulóvá válása nyilvánvalóvá lett”.
A filozófus levele végén arra kérte az „elvtársakat”, hogy segítsenek neki hibáit kijavítani. „Tudom, hogy anélkül, hogy a párt aktuális ideológiai harcaiban részt vennék, marxista filozófus nem lehetek” – fűzte hozzá.
A levél utolsó sorában Heller Ágnes azt is felajánlotta, hogy szívesen megírná például saját etikai jegyzete önbírálatát, „ha erre szükség mutatkoznék”.
A Magyar Hírlap a levél felfedezőjét, Hankiss Ágnest is megszólaltatta, aki szerint „régi bűnnek hosszú az árnyéka”. Mint írják, a Hamvas Intézet vezetője néhány héttel ezelőtt a Fidesz EP-képviselőjeként maga is részt vett az Európai Parlamentben azon a meghallgatáson, amelynek Heller Ágnes filozófus volt a főszereplője. Hankiss Ágnes – mint mondta – a meghallgatást követően elgondolkodott, mi lehet a magyarázata „Heller hisztérikus haragjának és elfogultságának”.
„Aztán eszembe jutott, hogy több évvel ezelőtt, a Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatásaim során találtam egy iratot, amely akkor is eléggé elborzasztott. Ebben az 1959-es levélben Heller gyakorlatilag üdvözli az »ellenforradalom« leverését, ami azért is szomorú és rettenetes, mert ekkor már a legtöbb bebörtönzés és kivégzés megtörtént. Ma pedig Heller Ágnes a szabadság és a demokrácia fő védelmezőjének szerepében folytat lejárató kampányt Európa-szerte a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak Hankiss Ágnes.
Heller Ágnes szerint az első férje, Hermann István hamisította a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent, neki tulajdonított levél egy részét. A filozófusnő elismerte azonban, hogy valóban küldött egy levelet a kommunista párt központi bizottságának, de az sokkal rövidebb volt, és abban nem tett kijelentéseket az 1956-os forradalommal kapcsolatban.
Heller Ágnes az MTI-nek a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelentekre reagálva elmondta: első férje, Hermann István hatására fogalmazta meg a levelet, amely pusztán két és fél bekezdésnyi volt, s ebben – más mellett – valóban leírta, hogy hajlandó önkritikát gyakorolni, de nem tett olyan kijelentéseket, amelyek a csütörtökön megjelent levél elején olvashatóak.
Mint mondta: a levélben foglaltaknak valójában a megtörtént események is ellentmondanak, hiszen az 1956-os szerepvállalása miatt kizárták az egyetemről és hosszú évekig nem publikálhatott.
Hozzátette: az is előfordult, hogy az 1956-os forradalom miatt perbe fogott emberek ügyében védőtanúként szerepelt, illetve hogy akkori, külföldi útjai során megpróbálta elérni, a francia és a lengyel írószövetség támogassa a disszidens magyar írószövetséget.
A filozófus szerint a levelet, ahogy a Magyar Hírlap is közzétette, írógépen írta, ezért könnyű lehetett „elé tenni” a hamis részeket.
Heller Ágnes szerint egyébként azért vált el az akkori férjétől, mert ő „politikailag nyomás alá helyezte”; ezt követően ment hozzá második férjéhez, Fehér Ferenchez.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!