
Áder János és Tomislav Nikolic tiszteleg a csúrogi emlékműveknél a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai előtt
Fotó: Pannon RTV
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
2024. október 26., 11:012024. október 26., 11:01
2024. október 26., 11:052024. október 26., 11:05
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egy éve elhunyt elnökéről elnevezett alapítvány június 12-én jött létre. A pénteki közlemény szerint ,,megalapításának célja Pásztor István politikai hagyatékának átörökítése példaértékű személyes elhivatottsága és közéleti munkássága eredményei előtt tisztelegve".
A magyarázat szerint a VMSZ néhai elnöke minden erejével ,,a vajdasági magyarság szülőföldön megmaradásáért és fejlődéséért dolgozott, és hitte a szerb–magyar viszony jóra fordulását, amelynek elérésében elévülhetetlen érdemeket szerzett”, a magyar–szerb történelmi megbékélés pedig – amely ,,szinte egyedülálló az európai országok és nemzetek közötti viszonyok rendezésében” – Szerbia és Magyarország jószomszédi viszonyának kialakulásához vezetett, amely egy évtized alatt stratégiai partnerséggé fejlődött.
Az alapítvány a bejelentések szerint a díjat évente egy magyarországi és egy szerbiai személynek ítéli oda, az átadásra pedig Pásztor István halálának évfordulóján, október 30-án Szabadkán kerül sor.
Idén az alapítvány igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy az első alkalommal átadásra kerülő díjat Áder Jánosnak és Tomislav Nikolicnak ítéli oda.
Az indoklás szerint Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke ,,a vajdasági magyar közösség szülőföldön boldogulása érdekében a magyar és a szerb nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint Magyarország és a Szerb Köztársaság közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért” kapja meg a díjat, míg Tomislav Nikolic, Szerbia korábbi köztársasági elnöke ,,a szerb és a magyar nemzet közötti történelmi megbékélés elérésében, valamint a Szerb Köztársaság és Magyarország közötti jószomszédi viszonyok kialakításában és partneri kapcsolatokká fejlesztésében szerzett elévülhetetlen, a Szerb Köztársaságban élő magyar közösség boldogulásához hozzájáruló érdemeiért” veheti át a díjat.
A két politikus 2013-ban országa államfőjeként közös főhajtással és koszorúzással tisztelgett ,,a csúrogi emlékműveknél a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai előtt, ami az első közös konkrét lépést jelentette a két nemzet történelmi megbékélésében, és elindította a két ország viszonyainak rendezését, amely azóta stratégiai együttműködéssé fejlődött”.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!