A szenátusban is többséget szereztek a demokraták az Amerikai Egyesült Államokban
A csütörtöki eredmények alapján úgy tűnik, totális győzelmet arattak a demokraták az Egyesült Államokban megrendezett félidős kongresszusi választásokon. Miután szerdán nyilvánvalóvá vált, hogy a képviselőházban többséget szereztek, és a kormányzói tisztségek zömét is besöpörték, csütörtökre az is eldőlt, hogy az utolsó, még bizonytalan szenátusi helyet is ők szerezhetik meg, miután kiderült: Virginia államban Jim Webb vezet republikánus riválisával, George Allennel szemben.
2006. november 10., 00:002006. november 10., 00:00
Teljes győzelem
200 vokssal előzi meg Allent, ezért hivatalosan még nem tekinthető győztesnek, egy százaléknál kisebb különbség esetén ugyanis a vesztes félnek jogában áll újraszámolást kérni. Allen ezért nem is hajlandó elismerni vereségét, kampányfőnöke közölte, megvárják a november 27-i hivatalos végeredményt. Néhány sajtóorgánum – így az AP hírügynökség – azonban már győztesként hirdette ki Webbet, és az NBC és a CBS televíziós csatorna is azt jelezte előre, hogy a szenátusban a Demokrata Párt 51, míg a Republikánus Párt 49 hellyel rendelkezik majd. Valójában a demokratáknak és a republikánusoknak is 49-49 szenátora van, de az elvileg párttámogatás nélkül győző Joe Lieberman 2000-ben még a demokraták alelnökjelöltje volt, a független Bernie Sanders pedig liberálisnak, azaz az Egyesült Államokban baloldalinak számít, így feltehetően mindketten a demokratákat fogják támogatni. A republikánus párti George Bush elnök még szerdán este nyilvános televíziós beszédben ismerte el pártja választási vereségét, pártvezetőként vállalta a rá háruló felelősséget a kudarcért, és együttműködési készségéről biztosította a győztes demokratákat. Mint elmondta, többek között a bevándorlás és a minimálbér kérdésében kíván közös álláspontot kialakítani a Demokrata Párttal. „Képesek leszünk együttműködni az elkövetkező két évben. De sem Pelosi (Nancy Pelosi a képviselőház elnöki posztjának demokrata párti várományosa) nem kívánja feladni elveit, sem én. Azonban hiszek abban, hogy tudunk majd közös pontokat találni” – jelentette ki Bush. Pelosi a CNN-nek elmondta, a demokraták készen állnak az ország vezetésére, és nem zárkóznak el az együttműködés elől. A politikusnő már pártja győzelmének nyilvánvalóvá válása után lemondásra szólította Donald Rumsfeld védelmi minisztert. „Az elnök, hál’istennek, vette az üzenetet. Azt hiszem, ez a változás jele, és remélem, Irakban is javul majd a helyzet” – kommentálta az iraki háború legvehemensebb támogatójaként számon tartott védelmi miniszter távozásának hírét. Mint arról korábban beszámoltunk, Rumsfeld lemondása után Bush Robert Gatest, a CIA volt vezetőjét kérte fel a védelmi miniszteri tisztség betöltésére. A távozó miniszter egyébként a megváltozott politikai környezettel indokolta lemondását, mint elmondta, a demokraták győzelme után ezt a megoldást találta a legjobbnak mindenki számára. A demokraták közben felszólították Bush elnököt, találkozzon a két párt vezetőivel, és tárgyaljanak az iraki szerepvállalásról. A demokrata győzelem hírére reagálva Romano Prodi olasz kormányfő, az Európai Unió bizottságának volt elnöke kifejezte óhaját, hogy az Egyesült Államok fűzze szorosabbra kapcsolatait az EU-val. Margaret Beckett brit külügyminiszter úgy vélte, nem várható radikális változás az Egyesült Államok iraki politikájában, csupán átértékelik az amerikai szerepvállalást a közel-keleti országban. Alexander Vondra cseh külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az új kongresszusi többség nyitottabb vízumpolitikát alkalmaz majd országa polgáraival szemben. Megszólalt Hugo Chavez venezuelai elnök is, aki évek óta hevesen bírálja az Egyesült Államok politikáját, és Washington-ellenes tömb kialakításán fáradozik. A dél-amerikai ország államfője üdvözölte Donald Rumsfeld távozását, és úgy vélte, erkölcsi okokból George W. Bushnak is követnie kéne volt minisztere példáját. Oroszországban ugyanakkor a kétoldalú viszony rosszabbodását várják a fordulattól. A Kommerszant című napilap szerint a demokraták diadala nyomán Washington keményebb politikát folytat majd Moszkvával szemben, mivel a közelmúltban több demokrata politikus is bírálta Oroszországot. n
-----------
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.