A romagyilkosságok két gyanúsítottjának DNS-mintája egyezik a helyszíneken rögzítettekkel

A romák elleni támadások ügyében előzetes letartóztatásba helyezett négy férfi közül kettőt gyanúsít a rendőrség mind a kilenc bűncselekménnyel, a másik kettőt egy-egy támadás elkövetésével gyanúsítják. Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetője arról is beszélt, hogy a gyilkosságokban használt, valamint a lefoglalt fegyverek között azonosság fedezhető fel. Kifejtette: hat sörétes és golyós fegyvert, továbbá állványos céltávcsöves és egyéb fegyvereket, több mint 140 lőszert és alkatrészeket, tartozékokat foglaltak le. Típusuk, kaliberük alapján ezeket akár a gyilkosságok alkalmával is használhatták – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a szakértői vizsgálatok ez ügyben még tartanak. Lefoglaltak még térképeket és térképszelvényeket is, amelyeken a korábbi támadások voltak bejelölve, valamint egyéb helyszínek – közölte Petőfi Attila. A NNI vezetője azt mondta: egyelőre nem keres más embert a rendőrség a romák elleni támadássorozattal összefüggésben. Kifejtette: csak akkor mondható, hogy bővülhet az elkövetői kör, ha ezt a későbbiekben adatok támasztják alá. Mivel még a gyanúsítottakkal sem közölték, hogy miért és hogyan jutottak el a debreceni szórakozóhelyig, ezt egyelőre a nyilvánosság előtt sem árulják el.

Azt azonban elmondta, a nyomozók tudták, hogy az elfogás hajnalán az elkövetői kör és a barátaik egy helyen lesznek jelen, ezért ez az időpont tűnt a legideálisabbnak a rajtaütéshez. Petőfi Attila az elmúlt 13 hónap nyomozásával kapcsolatban azt mondta: rendszertelenül, 18–103 nappal követték egymást a támadások, melyek időpontja zömmel éjfél és hajnali két óra közé esett. Hozzátette: mindig az autópályákhoz közeli, a sztrádáktól 20–25 kilométerre fekvő kis települések szélső házait érintették a bűncselekmények, és valamennyi sértett roma származású. Elmondta azt is, hogy eleinte három-négy tagú csoportra gyanakodtak, a nagycsécsi kettős gyilkosságot követően azonban ez a szám egy-két fősre csökkent.

A fegyverekről szólva azt mondta: először a legális fegyvertartókat ellenőrizték, a vadászokat, majd az illegális fegyverhasználattal kapcsolatba hozható csoportok ellenőrzését kezdték meg, a hatástalanított fegyverek átalakítóit, orvvadászokat. Több mint négymillió híváslista adatát ellenőrizték, és több ezer emberrel beszéltek, akik a támadások időpontjában a helyszínek közelében telefonon beszéltek, különösen a nagycsécsi, alsózsolcai bűncselekmények idején. Érdekességként elmondta, hogy egész Miskolc kétszer kétheti hívásadatát átnézték.

A gyanúsítottakról szólva azt mondta: 28–42 év közöttiek, cukrász, katona és hangtechnikus foglalkozásúak. Hozzátette: állandó vagy alkalmi munkavállalók, akik debreceni, illetve környékbeli lakosok. A gyanúsítottak közül hárman vallomást tettek, egy megtagadta a vallomástételt. A vallomások tartalmát Petőfi nem árulta el, így arról sem beszélt, hogy a gyanúsítottak kifejtették-e tettük indítékát.” A rendőrség feltételezése szerint rasszista indítékú támadásokról van szó, de ez a tény csak akkor válik bizonyossá, ha a gyanúsítottak maguk is bevallják” – mutatott rá.