2010. október 22., 14:182010. október 22., 14:18
A lapban idézett szakértő szerint feltételezhető, hogy a Leskovactól nem messze, Vlasotincinél fellelt tömegsír azoknak az embereknek a földi maradványait rejti, akiket 1944 őszén, a város felszabadítása után Josip Broz Tito partizánjai magukkal hurcoltak a helyi kórházból, és az erdőben agyonlőttek.
Az áldozatok egy része a II. világháborúban a partizánok ellen harcoló csetnik alakulatok tagja volt, a többiek egyszerű civilek. A Vecernje novosti megemlíti, hogy Vlasotinciban találtak egy korabeli iratot is, amelyben a helyi önkormányzat vezetője azzal a felhívással fordult az új kormányhoz, hogy vessen véget a „testvérgyilkosságoknak”. A kérés nem talált meghallgatásra, sőt a partizánok agyonlőtték az illető vezetőt és vele együtt mindenkit, aki aláírta a felhívást.
Nem messze Leskovactól, Pirotban már zajlanak egy másik, a feltételezés szerint több mint 300 ember földi maradványait rejtő tömegsír feltárásának az előkészületei. A partizánok 1944 őszén, katonai győzelmeik után itt is tömegesen végeztek ki mindenkit, akiről feltételezték, hogy a csetnikekkel harcolt. Agyonlőtték a „Prinz Eugen” német SS-hadosztály katonáit és a közeli Bulgáriában működő horvát usztasa hadapródiskola növendékeit.
Szerbiában tavaly állítottak föl egy bizottságot, hogy tárja föl a II. világháború végén és közvetlenül a háború után véghezvitt kommunista megtorlás áldozatait rejtő szerbiai tömegsírokat.
Történészek szerint 1944 és 1946 között a kommunista vezetés több száz szerbiai helyszínen összesen több tízezer embert végeztetett ki bírósági ítélet nélkül. Legalább 40 ezer embert - többségében magyarokat, kisebbrészt németeket - ölhettek meg a Vajdaságban, nagyjából 35 ezret Szerbia Belgrádtól délre eső részén.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.