Fotó: MTI
2010. május 27., 13:522010. május 27., 13:52
A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János bizottsági meghallgatásán közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon. A külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának.
Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart. Martonyi János sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán „Szlovákiában ismét felszínre került a magyarellenesség”. Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a megfelelő fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges. A leendő kormány arra törekszik majd – tette hozzá –, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre tűzzék, illetve ott tartsák.
Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter az európai ügyek bizottsága előtti meghallgatásán kijelentette: a kettős állampolgárság végrehajtása a közigazgatási és igazságügyi minisztériumhoz fog tartozni. Ez erkölcsi értelemben is óriási feladat, amit „a bürokratikus ügyetlenkedés nagyon leronthat” – szögezte le Navracsics.
| Az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása – mondta Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással ellentétben, erősíti egymást – mutatott rá. Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel. Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni. A kettős állampolgárságról elmondta, hogy a közeljövőben tájékoztató kampányt indítanak azokon a helyeken, ahol jelentős számú magyarság él az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról. Egyszer végre világossá kell tenni, hogy nemzeti szempontjainkat nem rendelhetjük alá más országok belpolitikájának – jelentette ki, hozzátéve, ha egyszer megteszszük, precedenst teremtünk, és nem lesz megállás. A választójoggal és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre válaszul kiemelte: most az állampolgárságot tették lehetővé, arról nem tud jóslásokba bocsátkozni, hogy az Országgyűlés valamikor milyen választójogi törvényt alkot, vagy hogyan módosítja a társadalombiztosítási törvényt. Kitért ugyanakkor arra, hogy a kedvezménytörvény és az állampolgárság összehangolására szükség lesz, ezt külön jogszabályban részletesen át kell tekinteni. |
A szlovák törvénymódosítással egyébként a szlovák pártok közül sem mindegyik ért egyet. A legerősebb szlovák ellenzéki párt közölte: ha a júniusi parlamenti választások után kormányra kerül, javasolni fogja a szlovák állampolgársági törvény szerdán elfogadott módosításának eltörlését.
Az ellenzéki párt azt szerette volna, hogy a kormányjavaslatot olyan értelemben módosítsák, hogy az emberek ne veszítsék el szlovák állampolgárságukat. A párt szerint olyan törvényre van szükség, amely kimondaná, hogy a magyar törvény ellentétes a nemzetközi joggal, ezért Szlovákia nem ismeri el.
Románia továbbra sem emel érdemi kifogást. A külügyminisztérium tegnap közölte, vizsgálják a jogszabályt, további információkat kértek a magyar féltől, és jelezték a párbeszédre való hajlandóságukat is. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnöke a România Liberă című napilapnak nyilatkozva csupán annyit állapított meg: a törvény végső szövegét figyelmesen kell elolvasni, mert szerinte abban olyan „probléma” rejlik, amelyre a román kormánynak majd reagálnia kell.
Corlăţean szerint ugyanis összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. Budapest az „etnikai elvet” követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. Nem fejti ki azonban pontosan, mit ért ezen, csak annyit mond: bármely személy kérheti a román állampolgárságot – függetlenül attól, hogy jelenleg románnak, magyarnak vagy más nemzetiségűnek tartja magát –, ha román elődök leszármazottja. Corlăţean jelezte: a szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a törvényt. Adrian Cioroianu volt liberális külügyminiszter úgy látja: a törvény valóban okozhat problémákat Románia számára.
Szerinte e jogszabály nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus. Gelu Vişan, a Demokrata-Liberális Párt képviselője úgy nyilatkozott: a törvény aligha fog etnikai problémákat okozni Romániában. Az Európai Bizottság (EB) nem kommentál: Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője közölte, az EB-nek nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az Európai Unió tagországai saját illetékességi körükben jogosultak dönteni. „Egyáltalán nem tudunk beavatkozni ebbe az ügybe” – fogalmazott Newman.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Látogatottsági adatok