2011. április 01., 08:002011. április 01., 08:00
A radioaktív felhő a nap folyamán mintegy 2500 méteres magasságban lebegett az ország légterében. A szakértők szerint amenynyiben a napokban elered az eső, a radioaktív szennyezés a talajba is bekerülhet. A várakozások szerint a radioaktív felhő mintegy két nap alatt halad át Románia fölött, ám pénteken már a csütörtöki magasság kétszeresén, 5000 méteren várható a radioaktív szennyeződés jelenléte. Az eddigi mérések azonban nem adnak okot aggodalomra.
A szakemberek naponta vesznek talajmintákat, és az eddigi eredmények alapján a radioaktív izotópok szintje több százszorosan vagy akár ezerszeresen alatta marad a biztonsági határértéknek. A Japánhoz lényegesen közelebb fekvő Kína csaknem egész területén kimutatható a Fukusima-1-es japán atomerőműből kiszabaduló sugárszennyezés, amelynek mértéke azonban rendkívül gyenge és nem jelent veszélyt az egészségre – közölte szerda este a pekingi kormány.
A környezetvédelmi tárca tájékoztatása szerint az ország északi és déli, népesebb tartományaiban mindenütt észleltek megnövekedett radioaktivitást. A fukusimai atomerőmű felől érkező 131-es jód-, valamint a 137-es és 134-es céziumizotópot is kimutatták a levegőben több tartományban, és még a fővárosban, Pekingben is. A sugárzás mértéke a romániaihoz hasonlóan ezredrésze annak, ami az embert egy kétezer kilométeres repülőút során éri – közölte a minisztérium. „Ez nem jelent veszélyt a közegészségre, semmilyen védőintézkedésre nincs szükség” – derült ki a tájékoztatásból.
A Fukusima-1 atomerőműnél egyébként a megengedettnél több mint négyezerszeres a tengervíz radioaktivitása, a sugárszennyezettség a küszöbértéket 4355-szörösen haladja meg – közölték csütörtökön a japán hatóságok.
Az atomerőműtől délre vett vízmintákban a küszöbértéket 3355-szörösen meghaladó radioaktivitást mértek.
Az atomreaktorok biztonságát felügyelő japán bizottság csütörtöki tájékoztatásában kitért arra is, hogy a kormánynak meg kell vizsgálnia a fukusimai egyes számú atomerőmű (Daiicsi) körüli kitelepítési zóna kiterjesztésének kérdését. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előzőleg, még szerdán javasolta a fukusimai atomerőmű körüli kitelepítési zóna további kiszélesítését. A japán hatóságok eddig a sérült atomerőmű 20 kilométeres körzetében evakuálták a lakosságot, és 30 kilométeres körzetében arra szólították fel az embereket, hogy tartózkodjanak otthonukban. Csütörtökön pedig elutasították a NAÜ javaslatát. Közben tovább növekedett a pusztító földrengés halálos áldozatainak száma: 11 417 halottja és 16 273 eltűntje van a csütörtöki tokiói adatok szerint a március 11-i kilences erősségű földlökésnek és az azt követő szökőárnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!