Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felszólalása a csángókonferencián – mögötte Kövér László házelnök
Fotó: Facebook/Semjén Zsolt oldala
A csángómagyar közösség helyzetéről szerveztek konferenciát szerdán a magyar Országházban. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson felszólalt többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kövér László, az Országgyűlés elnöke, akik szerint a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
2025. május 21., 21:472025. május 21., 21:47
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián. A politikus azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
„Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában” – fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához.
Másfelől közjogi, politikai nemzet is – magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Megjegyezte: ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani – jelezte.
Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a katolikus egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással.” Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.
Lemondott a Moldvában engedélyezett bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a Jászvásári Római Katolikus Püspökség. A döntést Anton Diacu pusztinai plébános közölte csütörtökön a Krónikával.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta, mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami „példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”
Az egységes magyar nemzet a 21. században is változatlanul létezik – mondta Kövér László. A házelnök kiemelte, hogy a nemzet tagjai ugyan különböző élethelyzetekben, de történelmi sorsközösségben élnek a Kárpát-medencén belül és azon kívül is. „Nincsenek külön külhoni magyar ügyek vagy külön csángómagyar ügyek, hanem csak egyetlen magyar ügy van, amelyet a nemzetpolitikánkban különböző eszközökkel kell szolgálnunk” – tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a csángómagyar szóból a „csángó” előtag – miként a külhoni magyar szóösszetételben a „külhoni” – nem fosztóképző, mely által az érintett közösségek kevesebbek lennének a magyar nemzeten belül, hanem ellenkezőleg, a nemzet egésze válik többé általuk.
„Ebben a tükörben sok minden látható azok számára, aki nemcsak nézni, hanem látni is akarnak” – fűzte hozzá, megjegyezve: a csángómagyarsággal nemcsak a történelem volt mostoha, hanem mi, magyarok is néha elfelejtkeztünk róluk. „A képzeletbeli tükörben azonban az is látszik, hogy az önazonosság és az önfeladás, az identitásőrzés és az identitásváltás, az otthonosság és az elidegenítés küzdelmében parázsló csángó sors, napjainkban és a jövőt tekintve, egyben mélyen európai – s benne egyaránt magyar és román – kihívás is, amely elől senki nem térhet ki” – fogalmazott a házelnök, aki szerint szembe kell néznünk ezzel a kihívással, és úrrá kell lennünk rajta.
Moldvai magyar résztvevők a csángókonferencián
Fotó: Facebook/Semjén Zsolt oldala
Kövér László azt mondta, mindenkinek fel kell ismernie, hogy senkinek nem lesz erősebb az identitása azáltal, hogy elfojtja a másét. „Ellenkezőleg: a más nemzetek önazonossághoz való jogának kétségbevonása saját közösségünk belső bizonytalanságát tükrözi” – magyarázta. Közölte: valójában csak a biztos önismeret és önbizalom talaján tisztelhetjük a mások önazonosságát.
Kövér László a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége legnagyobb érdemének nevezte, hogy harmincöt esztendeje dolgoznak „a korábban sokszor elfojtott” moldvai magyar identitás felélesztésén. És mindez sikerült is nekik! – húzta alá, megjegyezve: a szövetség története egy sikertörténet. A házelnök leszögezte azt is, hogy a magyar nemzetpolitikában nincsenek elveszett ügyek, amíg vannak szolgálatra kész emberek, amíg van felelős és cselekvőképes magyar állam.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!