A magyar nemzet egészéhez tartoznak a csángók – konferencia a moldvai magyarságról

Másfelől közjogi, politikai nemzet is – magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához. A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Megjegyezte: ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani – jelezte.

Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a katolikus egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással.” Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.

korábban írtuk

Lemondott a moldvai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a jászvásári püspökség

Lemondott a Moldvában engedélyezett bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a Jászvásári Római Katolikus Püspökség. A döntést Anton Diacu pusztinai plébános közölte csütörtökön a Krónikával.

A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta, mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami „példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”

Kövér László: a csángók a magyar nemzet egészéhez tartoznak

Az egységes magyar nemzet a 21. században is változatlanul létezik – mondta Kövér László. A házelnök kiemelte, hogy a nemzet tagjai ugyan különböző élethelyzetekben, de történelmi sorsközösségben élnek a Kárpát-medencén belül és azon kívül is. „Nincsenek külön külhoni magyar ügyek vagy külön csángómagyar ügyek, hanem csak egyetlen magyar ügy van, amelyet a nemzetpolitikánkban különböző eszközökkel kell szolgálnunk” – tette hozzá.

Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a csángómagyar szóból a „csángó” előtag – miként a külhoni magyar szóösszetételben a „külhoni” – nem fosztóképző, mely által az érintett közösségek kevesebbek lennének a magyar nemzeten belül, hanem ellenkezőleg, a nemzet egésze válik többé általuk.

„Ebben a tükörben sok minden látható azok számára, aki nemcsak nézni, hanem látni is akarnak” – fűzte hozzá, megjegyezve: a csángómagyarsággal nemcsak a történelem volt mostoha, hanem mi, magyarok is néha elfelejtkeztünk róluk. „A képzeletbeli tükörben azonban az is látszik, hogy az önazonosság és az önfeladás, az identitásőrzés és az identitásváltás, az otthonosság és az elidegenítés küzdelmében parázsló csángó sors, napjainkban és a jövőt tekintve, egyben mélyen európai – s benne egyaránt magyar és román – kihívás is, amely elől senki nem térhet ki” – fogalmazott a házelnök, aki szerint szembe kell néznünk ezzel a kihívással, és úrrá kell lennünk rajta.

Kövér László a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége legnagyobb érdemének nevezte, hogy harmincöt esztendeje dolgoznak „a korábban sokszor elfojtott” moldvai magyar identitás felélesztésén. És mindez sikerült is nekik! – húzta alá, megjegyezve: a szövetség története egy sikertörténet. A házelnök leszögezte azt is, hogy a magyar nemzetpolitikában nincsenek elveszett ügyek, amíg vannak szolgálatra kész emberek, amíg van felelős és cselekvőképes magyar állam.