A jászvásári püspökség szeretne meggyőződni róla, hogy valóban igény van a magyar misékre
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Lemondott a Moldvában engedélyezett bákói és pusztinai magyar misék egyidejűségének megköveteléséről a Jászvásári Római Katolikus Püspökség. A magyar misék ügyében meghozott döntést Anton Diacu pusztinai plébános közölte csütörtökön a Krónikával.
2025. január 23., 18:152025. január 23., 18:15
A plébános elmondta, Iosif Păuleț püspök arról tájékoztatta, hogy húsvétig meghosszabbítják a pusztinai kísérleti magyar misék rendjét. Közölte azt is, hogy februártól immár a hónap első vasárnapján tarthatják a csángó faluban a magyar misét, míg a bákói magyar mise marad a hónap utolsó vasárnapjára.
Anton Diacu hozzátette: januárban még megtartják a hónap végi misét Pusztinában, hogy az se maradjon ki, de februártól már a hónap elején lesz a magyar mise. Így a következő két vasárnap magyarul is miséznek a Szent Istvánnak felszentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban.
Anton Diacu plébános számára az a fontos, hogy legyen béke és hitbéli közösség a csángóföldi Pusztinában
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
Kérdésünkre, hogy miért folytatódik a kísérleti jelleg, és minek a függvényében döntik el, hogy húsvét után is folytatódhatnak-e a magyar misék, a plébános elmondta: azt szeretnék látni, hogy hányan vesznek részt a magyar liturgián. Meg szeretnének győződni róla, hogy valóban igény van ezekre az alkalmakra. Hozzátette: számára az első pillanattól az volt a fontos, hogy legyen béke és hitbéli közösség a faluban. A püspök mostani döntése pedig szerinte azt jelzi, hogy a világ még nyitottabbá válik.
A moldvai Pusztinában afféle helyi népszavazás is megerősítette, hogy többen vannak, akik igénylik a magyar miséket, mint ahányan ellenzik vagy szükségtelennek tartják azokat. A plébános ez alapján vár püspökségi jóváhagyást magyar misék folytatásához.
A telefonon megkeresett Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke nagyon jó hírnek tartotta a bejelentést. Elmondta: őt is felhívta a plébános a hírrel, neki azonban nem is említette, hogy egy újabb kísérleti szakasz következik. Ő úgy tekinti, hogy a rendszeres magyar misék most már gyökeret vernek Pusztinában. Kiváló dolognak tartotta, hogy más falvak magyar érzelmű hívei is eljöhetnek a misére, és a pusztinaiak is elmehetnek a bákóira. Így havonta immár két alkalommal szólhat magyarul az ige a moldvai templomokban.
Nyisztor Tinka arra biztatta a többi csángó falu magyarul is beszélő közösségét, hogy használják ki a pusztinai alkalmakat, és tanulják meg a pusztinaiaktól a magyar liturgiát, a magyar templomi énekeket.
A közösségi vezető azt tartotta a legfontosabb eredménynek, hogy végre elindult egy párbeszéd a hivatalos egyházi fórumok és a magyar misét igénylő pusztinai közösség között. Nem kell már beadványokat fogalmazni, hanem le tudnak ülni a plébánosukkal megbeszélni a problémákat, és az óhajuk hierarchikus úton is eljut Jászvásárba.
Az egyidejűség követelményének az elengedését azért is jónak tartotta, mert így szükség esetén tudják egymást helyettesíteni a magyarul is beszélő moldvai papok. Megjegyezte, tudomása szerint csak három ilyen pap szolgál Moldvában, és fontos, hogy ha az egyikük például megbetegedik, az se vezessen a magyar misék kimaradásához.
A madéfalvi vérengzés után Moldvába menekült székelyek által alapított Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. A legtöbb ilyen misének éppen a Nyisztor Tinkáék udvara volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be a Szent István templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését. Ennek lett a következménye, hogy 2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.
December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani.
2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkor megengedték az egyházi elöljárók, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vett részt.
Ahhoz, hogy az egyház megértőbben viszonyuljon a magyar identitásukat mindmáig megőrző csángó hívekhez, Ferenc pápa romániai látogatása, és a jászvásári egyházmegye élén, és a pusztinai plébánián történt személyi változás is kellett. Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt.
A következő két vasárnap magyarul is miséznek a Szent Istvánnak felszentelt egyetlen moldvai római katolikus templomban
Fotó: Vörös T. Balázs/képernyőmentés
A jászvásári püspök tavaly nyáron ígérte meg a pusztinaiaknak a rendszeres magyar misézést, nem sokkal az előtt hogy a kacsikai búcsúra Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, a budapesti Szent István-napi ünnepi misére pedig Aurel Perca bukaresti érseket hívták szónoknak. Decembertől indulhatott el a rendszeres magyar misék sora a faluban, de csalódást okozott a közösségnek, hogy a püspökség megszabta: a pusztinai magyar miséket a bákóiakkal egy időben kell tartani. Az egyidejűség követelményét megosztó szándék megnyilvánulásának tekintette a magyar közösség.
Jóváhagyta Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök, hogy heti rendszerességgel magyar misét tartsanak a Bákó megyei Pusztina római katolikus templomában – közölte a Krónikával Nyisztor Tinka néprajzkutató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A harmadik Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemle az eddigi évek tapasztalatait összegezve érkezik meg egyfajta lezáró, mégis új perspektívákat nyitó kiadáshoz.
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!