
Fotó: Twitter/Sauli Niinistö
Az ukrán hadsereg már elkezdte az ellentámadást – állította Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője.
2023. május 04., 09:052023. május 04., 09:05
Prigozsin a SkyNews szerint azt mondta, hogy úgy látja, a Kijev által indított, hónapok óta ígért ellentámadás már elkezdődött.
A zsoldoscsoport vezetője ezt azzal magyarázza, hogy harcosai a frontvonal mentén megnövekedett ukrán csapatmozgásokat és aktivitást tapasztalnak. A Telegramon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az ellentámadás „aktív szakasza” az elkövetkező napokban kezdődik.
A Wagner-vezér egyúttal azt is mondta:
Eközben a Wagner helyzetétől azt állította: akut a lőszerhiány, mindössze néhány napra elegendő lőszer maradt.
Prigozsin szerint
minden erre vonatkozó kérést figyelmen kívül hagy.
Közben csütörtökön reggel újabb orosz légi támadások érték Ukrajnát. Robbanásokat jeleztek Kijevből és hat további városból, köztük Zaporizzsjából és Odesszából is.
Az ukrán légvédelem működésbe lépett.
Oroszország sem úszta meg újabb támadás nélkül: ezúttal
Eközben Olekszandr Prokudin, Herszon terület kormányzója bejelentette:
Prokudin hozzátette: a város be- és kijáratait is hermetikusan lezárják.
A kormányzó arra figyelmeztette a lakosokat, hogy a kijárási tilalom életbe lépése előtt raktározzák el a szükséges mennyiségű élelmiszert és gyógyszert. „Az ilyen ideiglenes korlátozásokra azért van szükség, hogy a rendfenntartó erők a végezhessék munkájukat, és ne sodorják veszélybe a lakosságot” – indokolták a döntést az ukrán hatóságok.
Az észak-európai országok tartós támogatásukról biztosították szerdán Ukrajnát az Oroszországgal vívott háborújában.
Mindeközben Finnország, Svédoroszág, Norvégia, Dánia és Izland politikai vezetése szerdán kiadott közös nyilatkozatában hangsúlyozta: az északi államok megingathatatlanul kitartanak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett nemzetközileg elismert határai között.
Hozzátették, hogy egyenként, de másokkal együttműködve is addig támogatják a kijevi vezetést politikai, pénzügyi, humanitárius és katonai értelemben, amíg szükséges. Ukrajna euroatlanti integrációjának útján is segítséget ígértek.
Az észak-európai országok nyilatkozatukban felidézték, hogy eddig 4,4 milliárd euró (1600 milliárd forint) értékben nyújtottak katonai támogatást Ukrajnának, amihez további 1,5 milliárd euró (561 milliárd forint) pénzügyi, humanitárius, illetve vészhelyzeti segély társul.
Közben az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében azt írta: az orosz erők szerdán a Donyeck megyei Limansz, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányába összpontosították támadó műveleteiket, a nap folyamán mintegy harminc támadást vertek vissza az ukrán erők.
A beszámoló szerint
Az ukrán vezérkar közölte: az orosz erők két rakéta- és 41 légicsapást mértek, és mintegy 25-ször nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán katonák állásaira és ukrajnai településekre.
Eközben az ukrán légierő három csapást mért orosz élőerő-összpontosulásokra, megsemmisítettek öt - különböző típusú - orosz felderítő drónt és egy Lancet típusú lövedéket. A rakéta- és tüzérségi egységek egy élőerő-koncentrációs területet és egy orosz lőszerraktárt találtak el.
A vezérkar szerint
A déli Herszon megyei Kahovka környékén fekvő településeken az orosz erők a helyi lakosok házai között helyezték el egységeiket – írta a vezérkar.
Roman Mrocsko, a herszoni városi katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy a nap folyamán a megyeszékhelyen és a régióban együttvéve 17 civil vesztette életét az orosz támadások következtében, 45-en sérültek meg, köztük két gyermek.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!