Andrzej Duda
Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.
2017. december 20., 23:092017. december 20., 23:09
A Duda által előterjesztett, az országos igazságügyi tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló törvények, amelyeket a felsőház múlt pénteken szavazott meg, az elnök szerint nem sértik, hanem szolgálják a lengyel állam demokratizálását – számolt be az MTI.
miszerint az új lengyel bírósági törvények lényegében nem térnek el a Duda által júliusban megvétózott jogszabályoktól. Duda felsorolta a korábbi és a jelenlegi változatok közötti fő különbségeket, amelyek szerinte lényegesen javítottak a két törvény minőségén.
Rámutatott többek között arra, hogy az eredeti változat szerint nyugalmazták volna a legfelsőbb bíróság összes tagját, és a szolgálati időt csak az igazságügyi miniszter hozzájárulásával hosszabbítanák meg. A most aláírandó jogszabályban „abszolút nincs ilyen előírás” – szögezte le Duda, utalva arra, hogy javaslatára csupán 70-ről 65 évre csökkentik a bírák nyugdíjkorhatárát, és szolgálati idejük meghosszabbításáról kérésükre az államfő dönthet.
„A szembeszökő igazságtalanságok kiküszöbölését” szolgálja Duda szerint az, hogy a legfelsőbb bíróság az úgynevezett „rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit, akár 20 évre visszamenőleg is. Brüsszel szerdai ajánlásai viszont a rendkívüli panasz törlését is tartalmazzák.
Rámutatott többek között arra, hogy a KRS összetételébe az összes parlamenti tömörülésnek lesz beleszólása. Brüsszel szerint viszont az új rendszer nem garantálja a bírószervezetek érdekeinek képviseletét a KRS bírótagjainak megválasztásában.
Az államfő szerint a bírósági reform során Lengyelországban „nagyon jó, az igazságügyi rendszert hatékonyabbá tevő" megoldásokat vezetnek be, amelyek révén „visszatér az embereknek az igazságba, a lengyel bíróságokba és igazságügybe vetett hite".
egyúttal három hónapot adva Varsónak a brüsszeli testület által megfogalmazott újabb ajánlások megvalósítására. A döntést több lengyel politikai vezető politikai indíttatásúnak minősítette.
Sajtótájékoztatóján Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy csaknem két év után szerdán megállapították: Lengyelországban egyértelműen fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata. Mint közölte, két éven belül tizenhárom olyan törvényt fogadtak el a lengyel hatóságok, amelyek veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
„Nagyon nehéz szívvel döntöttünk a hetes cikk szerinti eljárás megindításáról, azonban nem volt választási lehetőségünk, mivel a helyzet nem javult nyár óta, sőt tovább romlott” – fogalmazott. „Egyre mélyülnek az aggodalmaink, amelyekben számos európai és nemzetközi szervezet is osztozik” – tette hozzá. Jelezte, hogy amennyiben az Európai Bizottság az elkövetkező három hónapban javulást tapasztal a lengyel helyzetben, kész visszavonni a javaslatot.
A szakembereket ugyanakkor nem lepte meg a bejelentés, bennfentes források ugyanis nemrég arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak rá, hogy a kifogásolt intézkedések visszavonásával vagy módosításával elkerülje a szankciókkal is fenyegető eljárást.
Az eljárás szempontjából az EB javaslattevő szerepet tölt be, a tagállamok kormányait tömörítő tanács fog majd négyötödös többséggel dönteni arról, hogy fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek csorbulásának Lengyelországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok ma jobb, gazdagabb és nagyobb hatalmú, mint egy évvel ezelőtt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a washingtoni kongresszusban erdélyi idő szerint szerda hajnalban elmondott évértékelő beszédében.
Szerdától kizárólag az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be a nem vízumkötelezett külföldiek, köztük az Európai Unió állampolgárai az Egyesült Királyságba.
Ukrajna területének mintegy 80 százaléka nem rendelkezik védelemmel az orosz ballisztikus rakéták ellen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, hangsúlyozva, hogy Kijevnek továbbra is szüksége van további légvédelmi rendszerekre.
Románia továbbra is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának – közölte kedden Nicușor Dan államfő, miután részt vett a tettre készek koalíciójának ülésén.
Aktívabban kell küzdeni a terrorizmus ellen, meg kell erősíteni az energetikai és a közlekedési infrastruktúra, a kulcsfontosságú létesítmények, a katonai és hadiipari vezetők védelmét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a következő hetekben arra buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat, hogy az április 12-i választáson a Fidesz–KDNP-t támogassák.
A nyugati országok döntése, miszerint beavatkoznak Oroszország Ukrajna elleni konfliktusába, a „különleges katonai műveletet” egy sokkal szélesebb körű konfrontációvá változtatta olyan országokkal, amelyekOroszország megsemmisítésére törekednek.
Az erdélyi magyarok elsöprő többsége Orbán Viktort és a kormánypártokat támogatja – jelentette ki Kelemen Hunor az áprilisi országgyűlési választások kapcsán.
Az Európai Unió továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, és átfogó, igazságos és tartós békére törekszik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvei alapján – áll uniós vezetők közös nyilatkozatában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tudta elérni háborús céljait, nem törte meg az ukránokat, nem nyerte meg ezt a háborút – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy keddi videóüzenetében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!