
Várhatóan új szabályok mentén zajlanak majd a 2030-as országgyűlési választások
Fotó: Orbán Orsolya
A külföldön élő magyar állampolgárok – legyenek külhoni magyarok vagy külföldön tanulók, dolgozók – szavazási lehetőségeinek egységesítése az egyik fontos módosítás, amely a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a választásokat érintő jogszabályokra vonatkozóan javasol az Igazságügyi Minisztériumnak megküldött dokumentum szerint. Módosulnak ugyanakkor a levélszavazás szabályai is. Mutatjuk a külhoni magyarok választási lehetőségeit érintő főbb módosítójavaslatokat.
2026. november 04., 11:492026. november 04., 11:49
Minden választás előtt újra kellene kérniük a levélszavazást a külhoni magyaroknak – ez az egyik legjelentősebb változtatási javaslat, amelynek egyik legfontosabb célja, hogy még a gyanú se merülhessen fel, hogy még a halottak is szavaznak.
Módosulna ugyanakkor a külhoni magyarok regisztrációja, ezt a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) használatához vagy Ügyfélkapu+-os azonosításhoz kötnék.
Ami pedig a szavazás folyamatát illeti, a javaslat megszüntetné azt a korábbi gyakorlatot, ami szerint például Erdélyben az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is kivette részét a borítékok összegyűjtésében és célba juttatásában. Az NVI által javasoltak szerint a külhoni magyarok előtt két választás maradna:
A javaslat szerint a levélszavazásra történő regisztráció jelenlegi, szavazás előtti 25. napi határidejét a 30. napra hoznák előre.
Az indoklás:
A levélcsomagban a választópolgár megszemélyesített (nevet, születési időt és egyedi vonalkódot tartalmazó) azonosító kártyát kap a szavazólap és a borítékok mellett.
A szavazás során a választópolgár a kiküldött azonosító kártyára ráírja az online elérhető vagy bármelyik választási irodában személyesen megtudakolható szavazási kódját, és aláírja.
Ha a javaslat módosítás nélkül lép hatályba, akkor a szavazólapot a jelenlegi kétborítékos rendszerben kell visszaküldeni az azonosító kártyával együtt. A visszaérkezett csomag ellenőrzésekor az azonosító kártyán lévő vonalkód beolvasásakor megmutatja a Nemzeti Választási Rendszer (NVR) a választópolgár adatait és a választópolgárhoz tartozó szavazási kódot. Ha az azonosító kártyán a választópolgár által feltüntetett kód megegyezik a névjegyzékben nyilvántartott kóddal, akkor érvényes a szavazási iratcsomag (feltéve, hogy az egyéb feltételeknek – aláírás, zárt borítékok stb. – megfelel).

Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
A javasolt konkrét eljárás röviden – a változásokra fókuszálva – a következő:
1. A regisztráció
2. A levélcsomag kézbesítése
3. A szavazás
4. A visszaküldés
4. 1. a választópolgár a válaszborítékot
4. 2. továbbítás
4. 3. ellenőrzés, számolás
Szintén a külhoni magyarokat érintő módosítás a honosítási okirat kivezetése a levélszavazás azonosító nyilatkozatáról.
A hivatalos érvelés szerint az azonosító nyilatkozatok ellenőrzését késleltette a honosítási okiratok tényleges vizsgálata és az okiratok külső, más szerv (Budapest Főváros Kormányhivatala) közreműködését igénylő ellenőrzése.
„A tapasztaltok szerint valamennyi honosítási okiratszámot megadó választópolgár rendelkezett személyi azonosítóval is. A személyi azonosító megadása a nyilatkozatoknál a leggyorsabb ellenőrzési módot eredményezte, ezért megfontolandó, hogy a jövőben kell-e biztosítani a honosítási okirat megadásának lehetőségét a nyilatkozaton” – áll a Nemzeti Választási Iroda által összeállított, több mint száz pontból álló javaslatcsomagban.
Mint ismeretes, a levélszavazás rendszerét több irányból is bírálat érte. De téma volt még áprilisban, Magyar Péter újonnan megválasztott miniszterelnök és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök budapesti találkozóján. Az akkor még leendő kormányfő már a találkozó előtt előrebocsátotta: azt fogja kérni az RMDSZ-től, hogy ne forduljon elő „a mostanihoz hasonló visszaéléssorozat a levélszavazások kapcsán”, illetve a jövőben a szövetség tartózkodjon az anyaországi pártpolitikába történő bármilyen beavatkozástól.
A találkozó után a Krónikának adott interjúban Kelemen Hunor úgy fogalmazott:
„a levélszavazatokkal kapcsolatosan vannak reklamációk, de elmondtam, hogy ezekkel nem tudok foglalkozni, nem tudom kommentálni, mert
Hiszen technikai segítségnyújtásról volt szó, és az jót tesz, amennyiben a magyar közigazgatásban a törvényeket úgy alakítják, hogy a levélszavazatok eljussanak valamilyen más, biztonságos úton a választási hatósághoz. A legfontosabb az, hogy maradjon meg a szavazati jog, és ez meg is fog maradni, de a magyar kormánynak kell megtalálnia az adminisztratív és technikai megoldásokat annak érdekében, hogy aki akar, az szavazni tudjon”.
Beszélt arról is, hogy valóban van a jelenleg hatályos választási rendszernek egy problémája, hogy a választási névjegyzékben maradnak olyan emberek, akik elhaláloztak. De ez elsősorban nem az RMDSZ problémája – jegyezte meg.
Ugyanakkor egy Kolozs megyében bejegyzett civil szervezet feljelentést is tett az RMDSZ több tisztségviselője ellen a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A Györke Zoltán egykori alprefektus vezette Román–Magyar Fórum a két ország legfőbb ügyészségéhez küldött beadványában azt állította, hogy az RMDSZ egyes tagjai bűncselekményt követtek el a levélszavazatok összegyűjtése során.
A napokban a Krónika megtudta, hogya magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést. A bukaresti legfőbb ügyészség azonban már nem árulta el lapunknak, hogy Romániában folyik-e bűnvádi eljárás a levélszavazás ügyében.

A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Ilie Bolojan pártelnökkel, korábbi miniszterelnökkel az élen több nemzeti liberális párti (PNL) politikus is elítélte Alice Weidel, az AfD elnökének kijelentését, amelyben a német szociális rendszer lerablásával vádolta meg a románokat.
Az előzetes becslések szerint valószínűsíthető, hogy jelentős győzelmet aratott az ellenzéki Demokrata Párt az Egyesült Államokban kedden megtartott félidős választáson: biztosnak tűnik a képviselőházi és a szenátusi többség átvétele a republikánusoktól.
Nagy-Britannia és Franciaország vezetésével hadgyakorlatot tartanak, amelynek célja annak tesztelése, hogy egy multinacionális erő képes-e Ukrajnába települni, amennyiben békemegállapodás jön létre.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Sajátos „kampányeszközzel” vezette fel Donald Trump a republikánusok kudarcával, a képviselőház fölötti irányítás elvesztésével fenyegető keddi félidős kongresszusi választásokat: az Egyesült Államok támadásokat indított az iráni Kesm-sziget ellen.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján megkezdik a kommunista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatalát Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában jelentette be.
A nagyrészt békés menetek végén Európa-szerte halloweeni jelmezes álarcos rendbontók támadtak a rendőrökre, többek között Molotov-koktélokkal.
Németországi újságírók riportja a német szociális segélyekből származó pénzek útját követi nyomon „a nagy házakkal és drága autókkal teli” romániai falvakig.
szóljon hozzá!