Fotó: Jakab Mónika
A határon túli egyéni választókerületek létrehozása ellen indít online aláírásgyűjtést a Demokratikus Koalíció (DK) – közölte a párt frakcióvezető-helyettese. A magyar kormány többször cáfolta, hogy ilyen lépésre készülne.
2024. szeptember 03., 16:252024. szeptember 03., 16:25
2024. szeptember 03., 16:432024. szeptember 03., 16:43
Arató Gergely keddi, online sajtótájékoztatóján indoklásként arról beszélt, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint a Fidesz határon túli egyéni választókerületek létrehozására készül. Ez azt jelentené, hogy az eddigi egy-kettő helyett nyolc-tíz mandátumról dönthetnek majd a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli magyar állampolgárok – idézte az MTI a parlamenti képviselőt.
Szerinte ugyanis azok akadályozhatják meg a kormányváltást 2026-ban, akik nem élnek Magyarországon, nem veszik igénybe a magyar oktatást vagy egészségügyet, „nem viselik a döntésüknek a következményeit”. Ehhez kapcsolódva a frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a magyar kormány teljesítményét csak az tudja megítélni, aki Magyarországon él, ott vásárol és ott akar orvosi ellátáshoz jutni.
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány az elmúlt időszakban két alkalommal is cáfolta azokat a híreket, miszerint a Fidesz vizsgálja a határon túli egyéni választókerületek kialakításának lehetőségét. Erről a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén, majd a Válasz Online arról cikkezett a Fidesz a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés a határon túli választókerületek létrehozásáról.
A hatályos magyarországi választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatják le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Bár Magyarországon majd csak két év múlva rendezik a következő országgyűlési megmérettetést, hirtelen választási láz lett úrrá az anyaországi politikai osztály és sajtó bizonyos részén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!