Nem látnának szívesen. A magyarországi válaszadók többsége elutasítja a külhoni választókerületek létrehozását és külhoni képviselők jelenlétét az Országgyűlésben
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A magyarországi polgárok többsége elutasítja a választási rendszer oly módon történő módosítását, hogy a külhoni magyarok is küldhessenek képviselőket a magyar Országgyűlésbe – derült ki a Publicus Népszava megbízásából készült kutatásából.
2024. augusztus 27., 09:332024. augusztus 27., 09:33
2024. szeptember 03., 16:412024. szeptember 03., 16:41
A kedden ismertetett felmérés szerint a teljes népesség körében csupán 22 százalék értene egyet egy ilyen választójogi törvénymódosítással. Az állítólagos terv elutasítottsága összességében 70 százalékos a megkérdezettek körében.
A többi ellenzéki párt támogatói közül 87 százalék elutasítja, 8 pedig támogatja.
A Fidesz-KDNP szavazói közül 45 százalék támogatja, 44 pedig elutasítja.
A pártpreferencia nélküli megkérdezettek körében 73 százalékos az elutasítottság, és 15 százalékos a támogatottság.
Mindeközben a jelek szerint a kormány nem is tervez ilyen módosítást: az Index megkeresésére
A Válasz Online eredetileg azt írta, a nagyobbik kormánypárt a francia mintát veheti alapul, és akár hét új mandátumot is kioszthatnak, ha megvalósul az elképzelés.
A Válasz Online eredetileg azt írta: a lehetséges intézkedésről elsőként Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke beszélt július közepén. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először,
A cikk szerint a hatályos választási rendszer szabályai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők csak pártlistára adhatnák le a voksukat, amelyet hozzáadnak a magyarországi szavazatokhoz. Az elemzések azt mutatják, hogy 2014-ben egy pluszmandátumot hozhattak a Fidesznek a levélszavazatok, 2018-ban egyet sem, 2022-ben pedig kettőt.
Ha viszont határon túli egyéni választókerületeket hoznának létre,
A Válasz Online forrása azt állítja, a Fideszben a francia választási rendszer külhoniakra vonatkozó részét vizsgálják, amelyben a nem Franciaországban élő állampolgárok tizenegy képviselőt választhatnak az 577-ből, ugyanakkor a francia szabályozás – ellentétben a magyarral – nem tesz különbséget a külföldön tartózkodó és a külföldön élő választók között.
A lehetséges módosítással kapcsolatban az Index megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn azt írta: tévesek a választási rendszer megváltoztatásával kapcsolatos értesülések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás