Krím: elvi döntés az Oroszországhoz való csatlakozásról

A megszálló orosz erők eközben tovább fokozták csütörtökön a nyomást az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű Krím-félszigeten.

A krími parlament csütörtökön hozott elvi döntést arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz – közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint. A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást az autonóm köztársaság státusáról.

A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként. A második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot. Később március 30-ra, most pedig március 16-ra módosították az időpontot.

Moszkva szerint lehetetlen Ukrajna NATO-csatlakozása
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna. Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.

Orosz kormánypárti politikusok támogatták az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését.

Az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén azt közölte: Oroszország az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de ehhez le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról.

Eközben az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta deszantos hajói mindeközben közel ötven haditechnikai egységet és ötszáz deszantost szállítottak partra Szevasztopolban

Zavargások Donyeckben

Az Ukrajna keleti részében található, szintén orosz többségű Donyeckben is zavargások törtek ki, oroszbarát tüntetők még szerda este benyomultak a megyei közigazgatás épületébe, és kitűzték az orosz zászlót. A rendőrség csütörtökön tisztította meg az épületet, az épületre pedig ismét felvonták az ukrán zászlót. A rendőrök hetven oroszbarát tüntetőt őrizetbe vettek. Az épület \"ostromát\" korábban \"hivatalosan\" bejelentő Pavlo Hubarjov szerdán közölte: népszavazást akarnak Donyeck megye státusáról és követelte, hogy őt nevezzék ki kormányzónak.

Băsescu: Románia részt vállalna a rendezésben

Brüsszelben csütörtökön kétnapos európai uniós értekezlet kezdődött az ukrajnai helyzetről. A tanácskozás során az ukrán miniszterelnök az orosz erőknek a Krím félszigetről történő visszavonását sürgette. Arszenyij Jacenyuk azután nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Martin Schulzcal, az Európai Parlament (EP) elnökével.

A kijevi kormány vezetője a nap folyamán találkozott az EU-országok állam-, illetve kormányfőivel, akik az ukrajnai válság miatt tartanak rendkívüli tanácskozást az unió székhelyén. Arszenyij Jacenyuk leszögezte: Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot. Jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja.

Az EU-értekezleten Románia képviseletében Traian Băsescu államfő vesz részt, aki indulása előtt kifejtette: ha létrejön egy nemzetközi közvetítőcsoport az Ukrajna és Oroszország közötti nézeteltérések rendezésére, abban Romániának is részt kell vennie, tekintettel a közel 400 ezres ukrajnai román ajkú közösségre, amely létszáma miatt az oroszok után a második legnagyobb kisebbség az országban. Emellett az uniós országok közül Romániához van legközelebb egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság.

Úgy vélekedett, Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben, és Ukrajna területi épségének garantálásában elsősorban az ukrán szuverenitást biztosító 1994-es budapesti memorandum aláíróinak, az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának a felelőssége.

Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint egyébként az Európai Unió állam- és kormányfői nem fognak szankciókat bejelenteni az ukrajnai válságot katonai beavatkozással súlyosbító Oroszország ellen a brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon, ugyanakkor „Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését” fogják követelni. Az EU hivatalos közlönyének csütörtöki számában közzétett névsorból egyébként kiderül: Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott ukrán elnök is azon 18 ukrán ember között van, akiknek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották.

Párizsban amúgy szerdán este megállapodás született Párizsban arról, hogy folytatódnak az intenzív egyeztetések Oroszországgal és Ukrajnával az ukrán válságról - mondta John Kerry amerikai külügyminiszter, miután egész nap az orosz, a francia, a német, a brit, az uniós és az ukrán diplomácia vezetőjével tárgyalt a francia fővárosban.

Orosz csatorna: az új ukrán hatalom lövetett
Az észt külügyminiszter egy kiszivárgott telefonbeszélgetés szerint nem tartja kizártnak, hogy valaki a korábbi ukrán ellenzéki vezetők közül bérelte fel azokat az orvlövészeket, akik a kijevi Majdanon tüntetőket és rendőröket öltek meg a tüntetések idején - legalábbis ezt írta szerdán hírportálján a Russia Today (RT) nevű angol nyelvű orosz állami televízió.
Az észt külügyminisztérium utóbb megerősítette a kiszivárogtatott felvétel hitelességét. Azt az értelmezést viszont cáfolta, hogy az észt diplomácia vezetője megállapította volna az ellenzéknek az erőszakos akciókban való részvételét. Az RT szerint a telefonbeszélgetés Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Urmas Paet észt külügyminiszter között zajlott le, azután, hogy az észt miniszter február 25-én, az EU-párti tüntetők és az ukrán biztonsági erők összecsapását követően látogatást tett Kijevben. \"Egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem Janukovics állt a mesterlövészek mögött, hanem valaki az új koalícióból\" - mondja Paet a felvételen.