Fotó: Ukrán katasztrófavédelem
Elítéli a román külügyminiszter az Ukrajnát ért újabb orosz rakétatámadásokat; Bogdan Aurescu közölte, hogy néhány rakéta a kijevi román nagykövetség egy-másfél kilométeres körzetében csapódott be, de a diplomáciai képviselet személyzete biztonságban van. Az ukrán elnöki iroda közlése szerint a legfrissebb, még nem végleges adatok szerint hárman haltak meg a Kijevet ért hétfői dróntámadás következtében.
2022. október 17., 17:382022. október 17., 17:38
Bogdan Aurescu részt vesz hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban zajló ülésén.
A román tárcavezető rámutatott, a Külügyek Tanácsában ismét hangoztatni fogja, hogy Románia elítéli az ukrán városok orosz bombázását, amelyek a háború eszkalációjához vezettek. Mint mondta, hétfőn néhány rakéta a kijevi román nagykövetség épületétől egy-másfél kilométer távolságra csapódott be, de a külképviselet teljes személyzete biztonságban van, és figyelemmel követik a helyzet alakulását.
„Ezek a támadások súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot, amely határozottan tiltja a polgári célpontok és a civilek elleni támadásokat” – idézi az Agerpres a miniszter nyilatkozatát.
A Külügyek Tanácsa az Ukrajna elleni orosz agresszióról, az EU és Kína közötti kapcsolatokról, továbbá az ENSZ közelgő éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 27), valamint Etiópiával kapcsolatos kérdésekről folytat megbeszélést hétfőn.
– közölte az MTI szerint az ukrán elnöki iroda, amely információi szerint 19 embert mentettek ki a város központjában lévő lakóház romjai alól, amelyet eltalált egy önmegsemmisítő drón. Ihor Klimenko országos rendőrfőnök megerősítette a halálos áldozatok számát, hozzátéve, hogy még három embert szállítottak különböző fokú sérülésekkel kórházba.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester nyilvánosságra hozta, hogy az elhunytak között van egy fiatal pár, akik gyereket vártak. A nő hat hónapos terhes volt. A mentési munkálatok még tartanak – tette hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál.
– hozta nyilvánosságra Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint legalább három civil vesztette életét, és kilencen sérültek meg. A romok alatt még vannak emberek – tette hozzá. A kormányzó közölte, hogy a támadás következtében 1625 háztartásban szakadt meg az áramellátás. Kérte a megye lakosait, hogy lehetőleg takarékoskodjanak az áramfogyasztással.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közlése szerint Odesszában is infrastrukturális objektumot ért találat. A dél-ukrajnai városban nem sérült meg senki.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy
„Egyebek mellett öt dróntámadást jegyeztek fel Kijevben, ahol energetikai létesítmények és egy lakóépület károsodott. Az agresszor rakétatámadásokat is indított Dnyipropetrovszk és Szumi megyék létfontosságú infrastruktúrája ellen, emiatt települések százai maradtak áram nélkül” – írta a miniszterelnök. Hangsúlyozta: minden szolgálat azon dolgozik, hogy felszámolja a támadás következményeit és helyreállítsa az áramellátást.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat arról adott hírt, hogy ismét megszűnt a zaporizzsjai atomerőmű áramellátása az orosz erők ágyúzása miatt. A sajtóközlemény szerint az orosz hadsereg hétfői támadása az ukrán ellenőrzés alatti területeken lévő infrastruktúra ellen ahhoz vezetett, hogy megszakadt a nukleáris létesítmény áramellátása az utolsó, eddig még működő villamosvezetéken is.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményében arról tájékoztatott, hogy az energetikai infrastruktúra főként az ország középső és északi részén károsodott. Nem zárta ki, hogy emiatt vészleállási ütemtervet kell bevezetniük.
Dmitro Kuleba külügyminiszter az Európai Unió külügyminisztereihez fordult azzal a felhívással, hogy országaik adjanak Ukrajnának további légvédelmi fegyvereket, lőszereket, Irán ellen pedig vezessenek be szankciókat, amiért drónokat adott el Oroszországnak. Kuleba Twitter-bejegyzésében megjegyezte: valószínűleg ő az első külügyminiszter, aki egy óvóhelyről szól az uniós külügyminiszterekhez, mivel Kijevben akkor éppen légiriadó volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!