
Képünk illusztráció
Fotó: Gálna Zoltán
A román állam támogatását kérték nemzeti identitásuk megőrzéséhez az Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában élő román közösségek képviselői a határon túli románok 19. marosfői nyári egyetemének második napján, sérelmezve, hogy a bukaresti hatóságok nem érdeklődnek a problémáik iránt.
2022. szeptember 15., 17:342022. szeptember 15., 17:34
2022. szeptember 15., 18:472022. szeptember 15., 18:47
Anatol Popescu, az Ukrajna odesszai régiójában élő románok Besszarábia Egyesületének elnöke a román nyelvű oktatás nehéz helyzetéről számolt be. Elmondta, hogy az anyanyelvű oktatás elsorvadása annak is egyenes következménye, hogy a román kormány a 2020-2021-es és 2021-2022-es tanévben nem biztosított ösztöndíjat az I-VII. osztályos diákoknak. Emlékeztetett a dél-besszarábiai román közösség románokra és moldovaiakra való felosztásának „szovjet” gyakorlatára is, amely a román nyelvű iskolák eltűnéséhez vezetett a térségben.
„Közvetlenül az Ukrajnával kötött jószomszédsági szerződés 1997-es aláírása után az ukrán állam visszatért Dél-Besszarábiába, és a térség román iskolának oktatási nyelvét visszaváltoztatta moldávra. Ez akkor 18 iskolát érintett. Ma már Dél-Besszarábiában csak egy vegyes nyelvű iskola van, ahol egyetlen osztályban zajlik kizárólag románul, azaz moldávul az oktatás, a többi iskolában még az első osztályban sincsenek román órák” – részletezte Anatol Popescu.
Elmondta, hogy
Zavisa Jurj, szerbiai románok és vlachok kulturális egyesületének elnöke arról beszélt a nyári egyetemen, hogy a Timok völgyében élő 300 ezres román közösség folyamatosan küzd identitása megőrzéséért, mivel nincs anyanyelvi oktatás, kulturális intézmény vagy román nyelvű média. Emlékeztetett arra, hogy a szerb állam a térségben élő románok elnemzettelenítésére törekszik, és sérelmezte, hogy a bukaresti hatóságoktól nem kapnak támogatást, az egyetlen intézmény, amely segíti a őket, az a román ortodox egyház.
A verseci Román Nemzeti Tanács elnöke, Stevan Mihailov a Vajdaságban élő románok helyzetéről számolt be.
Elmondta, hogy a helyzetükön sokat segítene, ha a román állam ösztöndíjakat biztosítana az anyanyelvükön tanuló román diákoknak. Stevan Mihailov is sérelmezte, hogy a román állam nem támogatja őket a problémáik megoldásában, pedig számítanak Bukarest anyagi és logisztikai segítségére. A Román Nemzeti Tanácselnöke követendő példaként említette a szerbiai magyar közösségnek nyújtott magyarországi segítséget.
A határon túli románok szeptember 18-i tartó marosfői nyári egyetemét a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok Civil Fóruma szervezi – közölte az Agerpres hírügynökség.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!