
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap elutasította a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet feltételei szerinti megállapodást a háború lezárásáról és a Gázai övezetbe hurcolt izraeli foglyok elengedéséről.
2024. január 22., 08:012024. január 22., 08:01
„A túszok szabadon engedéséért cserébe a Hamász a háború végét követeli, valamint csapataink kivonását a Gázai övezetből és a gyilkosok és erőszakolók elengedését” – közölte videóüzenetében az izraeli kormányfő. Hozzátette, mindez magában foglalná a Hamász uralmának meghagyását Gázában.
Azt mondta, hogy éjt nappallá téve dolgozik a Hamász fogságában maradt több mint 130 túsz kiszabadításán.
– jelentette ki Netanjahu.
„Nem vagyok hajlandó ilyen halálos csapást elfogadni Izrael biztonságára” – mondta.
Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője szerint az, hogy az izraeli vezető elutasítja a gázai övezeti katonai offenzíva leállítását, „azt jelenti, hogy nincs esélye az izraeli foglyok visszatérésének”.
Netanjahu a palesztin államiság kérdéséről is szót ejtett.
– húzta alá.
Beszélt arról is, hogy nemzetközi és belföldi nyomással is szembesül, hogy megváltoztassa álláspontját.
„Állhatatosságom volt az, ami éveken át megakadályozta a palesztin állam létrehozását, amely egzisztenciális fenyegetést jelentene Izraelre” – hangoztatta Netanjahu.
a vérengzéssel kapcsolatos első nyilvános állásfoglalásában.
A vasárnap közzétett dokumentumban a palesztin szervezet egyben elismerte, hogy az Izrael és a Gázai övezet határán kialakult felfordulásban „lehetséges, hogy történtek hibák”.
– közölte a Hamász a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő támadásról, amellyel összefüggésben a túszejtések mellett nemi erőszak és kínzás esetei is ismertté váltak.
Szemtanúk beszámolói szerint a terroristák gyerekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak meg, valamint levágták nők melleit.
Kihallgatásuk során az elfogott szélsőségesek elismerték, hogy utasítást kaptak az erőszakoskodásra.
A Hamász-dokumentumból ugyanakkor nem derült ki, hogy a fenti cselekedetek közül melyeket minősítik „lehetséges hibáknak”.
„Amennyiben voltak esetek, amelyek során civilek kerültek célkeresztbe, azok véletlenül történhettek az összecsapásban a megszálló erőkkel” – közölte a Hamász, hozzátéve, hogy az izraeli hadsereg és rendőrség „zavarában” sok izraelit megölt.
A 16 oldalas állásfoglalásban a terrorszervezet „a Gázai övezet elleni izraeli agresszió”, valamint „az etnikai tisztogatás és az egész palesztin nép elleni bűncselekmények” haladéktalan befejezését követelte. Az arab és angol nyelven terjesztett dokumentumban
A terrorszervezet kiemelte, hogy a Gázai övezet sorsáról egyedül a palesztin nép dönthet.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. Az offenzívában 1200 ember meghalt, több mint 3000 megsérült.
A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak. Válaszul Izrael hadműveletbe fogott a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!