
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap elutasította a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet feltételei szerinti megállapodást a háború lezárásáról és a Gázai övezetbe hurcolt izraeli foglyok elengedéséről.
2024. január 22., 08:012024. január 22., 08:01
„A túszok szabadon engedéséért cserébe a Hamász a háború végét követeli, valamint csapataink kivonását a Gázai övezetből és a gyilkosok és erőszakolók elengedését” – közölte videóüzenetében az izraeli kormányfő. Hozzátette, mindez magában foglalná a Hamász uralmának meghagyását Gázában.
Azt mondta, hogy éjt nappallá téve dolgozik a Hamász fogságában maradt több mint 130 túsz kiszabadításán.
– jelentette ki Netanjahu.
„Nem vagyok hajlandó ilyen halálos csapást elfogadni Izrael biztonságára” – mondta.
Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője szerint az, hogy az izraeli vezető elutasítja a gázai övezeti katonai offenzíva leállítását, „azt jelenti, hogy nincs esélye az izraeli foglyok visszatérésének”.
Netanjahu a palesztin államiság kérdéséről is szót ejtett.
– húzta alá.
Beszélt arról is, hogy nemzetközi és belföldi nyomással is szembesül, hogy megváltoztassa álláspontját.
„Állhatatosságom volt az, ami éveken át megakadályozta a palesztin állam létrehozását, amely egzisztenciális fenyegetést jelentene Izraelre” – hangoztatta Netanjahu.
a vérengzéssel kapcsolatos első nyilvános állásfoglalásában.
A vasárnap közzétett dokumentumban a palesztin szervezet egyben elismerte, hogy az Izrael és a Gázai övezet határán kialakult felfordulásban „lehetséges, hogy történtek hibák”.
– közölte a Hamász a mintegy 1200 halálos áldozatot követelő támadásról, amellyel összefüggésben a túszejtések mellett nemi erőszak és kínzás esetei is ismertté váltak.
Szemtanúk beszámolói szerint a terroristák gyerekeket fejeztek le, nőket erőszakoltak meg, valamint levágták nők melleit.
Kihallgatásuk során az elfogott szélsőségesek elismerték, hogy utasítást kaptak az erőszakoskodásra.
A Hamász-dokumentumból ugyanakkor nem derült ki, hogy a fenti cselekedetek közül melyeket minősítik „lehetséges hibáknak”.
„Amennyiben voltak esetek, amelyek során civilek kerültek célkeresztbe, azok véletlenül történhettek az összecsapásban a megszálló erőkkel” – közölte a Hamász, hozzátéve, hogy az izraeli hadsereg és rendőrség „zavarában” sok izraelit megölt.
A 16 oldalas állásfoglalásban a terrorszervezet „a Gázai övezet elleni izraeli agresszió”, valamint „az etnikai tisztogatás és az egész palesztin nép elleni bűncselekmények” haladéktalan befejezését követelte. Az arab és angol nyelven terjesztett dokumentumban
A terrorszervezet kiemelte, hogy a Gázai övezet sorsáról egyedül a palesztin nép dönthet.
A Hamász október 7-én összehangolt terrortámadást hajtott végre Izrael déli részén. Az offenzívában 1200 ember meghalt, több mint 3000 megsérült.
A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül sokan még mindig fogságban vannak. Válaszul Izrael hadműveletbe fogott a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.
Minnesotába küldi a határokért és kitoloncolásokért felelős különmegbízottját az amerikai elnök, hogy személyesen felügyelje a hatóság munkáját. Donald Trump ezt közösségi oldalán jelentette be hétfőn.
Alapos vizsgálatot ígért Kristi Noem amerikai belbiztonsági miniszter vasárnap, miután egy nappal korábban egy határőrségi ügynök dulakodás után lelőtt egy tüntetőt, aki a feltételezés szerint fegyverrel fenyegetőzött. Az ügyben megszólalt J.D. Vance is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap megállapította, hogy előrelépés történt az orosz, ukrán és amerikai tárgyalók által az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban folytatott hétvégi egyeztetéseken.
Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
szóljon hozzá!