
Folytonosság. Az iszlamista terrorszervezet új vezére a tavaly októberi tömegmészárlás szervezője
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Jahja esz-Szinvárt, a szervezet gázai övezeti vezetőjét nevezte ki a múlt héten Teheránban meggyilkolt politikai vezető, Iszmail Haníje utódjának.
2024. augusztus 07., 08:342024. augusztus 07., 08:34
Szinvár, akit az Izrael ellen tavaly október 7-én végrehajtott támadás megszervezésével vádolnak, ű
„Az Iszlám Ellenállási Mozgalom (Hamász) bejelenti, hogy Jahja esz-Szinvár parancsnokot választotta a mozgalom politikai bizottságának élére, a mártír Iszmail Haníje utódjául, Allah legyen hozzá könyörületes” – áll a szervezet által a Telegramon kedden közzétett rövid közleményben.
A kinevezés hírét a Gázai övezetből kilőtt rakéták sortüzével ünnepelték, ahol jelenleg is harcolnak a palesztin fegyveresek az izraeli katonákkal.
Szinvár, aki felnőtt élete felét izraeli börtönökben töltötte, a legbefolyásosabb Hamász-vezető, aki még életben van Haníje meggyilkolása után.
A hatvanegy éves Szinvár egy menekülttáborban született a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Juniszban. 2017-ben választották meg a Hamász gázai vezetőjének.
Bebörtönzése előtt hivatalosan az al-Medzs biztonsági egység vezetője volt, amely felkutatta és megölte az izraeli titkosszolgálattal együttműködő palesztinokat.
Mindeközben Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője kijelentette, hogy a szervezet „a következményektől függetlenül” válaszolni fog Izraelnek, hogy megbosszulja a csoport legfőbb parancsnokának egy héttel ezelőtti meggyilkolását, de az izraeliek várakoztatása „a büntetés része”.
Naszrallah beszéde előtt, amelyet a csoport egy hete meggyilkolt legfőbb parancsnokának, Fuad Sukrnak az emlékére tartottak, Bejrút belvárosa felett köröző izraeli repülőgépek hangrobbanásai hallatszottak. A CNN stábja érezte, hogy az épület megremeg, és látta, hogy a repülőgépek több jelzőrakétát lőttek ki.
A hónapok óta tartó, határokon átnyúló tűzpárbaj kedd reggel fokozódott, miután a Hezbollah drónok rajait indította el észak-izraeli városok katonai célpontjai felé. Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint egy drónt elfogtak, és az incidensnek több sebesültje volt, köztük egy férfi, aki súlyosan megsebesült az észak-izraeli Naharija városában.
A térség felkészült a Hezbollah és Irán várható válaszlépéseire a Sukr és a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolása miatt, akit Teheránban öltek meg a múlt héten.
Mint megírtuk, Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető és az általa vezetett Iszlám Forradalmi Gárda „fájdalmas” választ ígért Izraelnek Haniyeh teheráni meggyilkolásáért.
Hétfőn az iraki Al-Aszad légibázisra kilőtt rakéták több amerikai személyt megsebesítettek, a Pentagon szerint Irán által támogatott csoportok támadása nyomán.
– mondta Naszrallah.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter további katonai eszközöket vezényelt a térségbe, egy repülőgép-hordozó csapásmérő csoportot, egy vadászrepülőszázadot és további hadihajókat küldött a Közel-Keletre.
Putyin mérsékelt megtorlást kért Irántól Izrael ellen
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra kérte Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot, hogy célzott megtorlást hajtson végre Izrael ellen – jelentette a Reuters kedden két magas rangú iráni tisztségviselőre hivatkozva.
Oroszország nemzetbiztonsági tanácsának titkára és korábbi védelmi minisztere, Szergej Sojgu hétfőn Teheránba látogatott, miután az ország katonai válaszlépésre készül Izraelnek a Hamász politikai vezetőjének, Iszmail Haníjehnek július 31-én iráni földön elkövetett meggyilkolása miatt.
Sojgu állítólag személyesen adta át Putyin üzenetét, hangsúlyozva, hogy polgári célpontokat kerülni kell.
A The New York Times hétfőn arról számolt be, hogy Irán a kiélezett feszültségek közepette modern légvédelmi rendszereket kért Oroszországtól. A két forrás a Reutersnek elmondta, hogy Irán Szu-35-ös vadászgépeket is kért.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!