A hagyományos értékek mellett tettek hitet határon túli magyar vezetők a budapesti konzervatív konferencián

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ukrajnai háború körülményei között a kárpátaljai magyarságnak is a hagyományos, konzervatív értékek adnak erőt, amelyek lehetővé teszik számukra a megmaradást. Helyzetüket mindazonáltal kritikusnak nevezte a háború sújtotta Ukrajnában amelynek lakossága – mint rámutatott – az elmúlt harminc év alatt a felére csökkent, ipari termelése, gazdasági fejlődése pedig nem éri el az 1991-es szintet.

„Mindezek rendkívüli mértékben kihatnak közösségünkre is, amely számában az elmúlt időszakban úgyszintén megfogyatkozott, azonban mindennek ellenére sikeresen tartjuk magunkat. A háborús viszonyok ellenére továbbra is működnek iskoláink, megjelennek az újságok és készíti műsorait a televízió” – fejtette ki. Köszönetét fejezte ki Magyarországnak a kárpátaljai magyarok felé tanúsított szolidaritásáért. „Bízunk a békében, és abban, hogy az idei választások nyomán a világban olyan erők jutnak hatalomra, amelyek elősegítik a béke megteremtését” – zárta szavait a kárpátaljai politikus.

Kiemelte, hogy a szerbiai demokratikus fordulat után a vajdasági magyarságnak sikerült elképzeléseit törvénybe iktatni. Hozzátette, a sikerhez viszont még szükség volt arra is, hogy Szerbiában azok jussanak hatalomra, akik konzervatív értékeket vallanak. „Bebizonyosodott, hogy a kissebségi érdekek iránt sokkal megértőbbek azok, akik szintén nemzetben gondolkodnak, mint azok, akik balliberális elveket vallanak” – jelentette ki.

Forró Krisztián, a felvidéki magyar párt, a Magyar Szövetség elnöke arra mutatott rá, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozása, a Magyarország és Szlovákia közti határ megszűnése nagyan segítette a két ország viszonyának javulását. Egyetértett azzal, hogy a hagyományokhoz ragaszkodás az, ami megtartja a határon túli magyar kisebbségeket. „Csak akkor fogunk tudni magyarként fennmaradni, ha összetartunk, kiállunk a hagyományaink, kultúránk és anyanyelvünk mellett, és e mentén próbálunk minél nagyobb teret szerezni a helyi politikában” – szögezte le.

A rendezvényen felszólalt Eduardo Bolsonaro brazil parlamenti képviselő, a CPAC Brasil alapítója, aki apja, Jair Bolsonaro korábbi brazil államfő és a vele közös politikai nézeteket vallók üldöztetéséről beszélt. Gerolf Annemans, belga EP-képviselő, az Identitás és Demokrácia (ID) elnöke szerint a baloldali, liberális erők politikája a felelős a nyugati civilizáció tönkretételéért, a modern kori problémákért, a tömeges migrációért, a családok veszélyeztetéséért és a kulturális hanyatlásért.

Marcin Mastalerek, a lengyel köztársasági elnök kabinetvezetője Európa biztonságának szavatolására helyezte beszédében a hangsúlyt. Kijelentette, hogy Lengyelország szerint sokkal nagyobb amerikai jelenlétre van szükség Európában katonai és gazdasági téren egyaránt. Az ukrajnai háborúval összefüggésben sürgette, hogy a NATo-tagországok emeljék katonai kiadásaikat GDP-jük három százalékára. Antonio Giordano, az Európai Reformisták és Konzervatívok (ECR) főtitkára, a Fratelli d'Italia parlamenti képviselője szerint „kevesebb, de jobb Európára van szükség”, ezért a szubszidiaritás elvének és a nemzeti szuverenitásnak az erősítését sürgette az Európai Unión belül.