
Marco Buschmann
Fotó: Facebook/Marco Buschmann
A német szövetségi legfőbb ügyész eljárást indított az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére – jelentette be a német szövetségi igazságügyi miniszter egy keddi lapinterjúban.
2022. március 08., 14:012022. március 08., 14:01
Marco Buschmann a Rhein-Neckar-Zeitung (RNZ) honlapján közölt interjúban kifejtette, hogy Németország nem csupán a Nyugat egyedülállóan kemény, Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedéseihez csatlakozott a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő ukrajnai orosz invázió miatt, hanem fegyvereket is szállít, humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, és az európai uniós tagországok igazságügyi minisztereinek megállapodása alapján feltárja és összegyűjti a háborús bűncselekményekre vonatkozó összes bizonyítékot.
„A nemzetközi büntetőjog esetleges megsértését következetesen üldözni kell” – tette hozzá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
A Der Spiegel című hírmagazin kedden igazságügyi körökre hivatkozva azt jelentette, hogy
A strukturális eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkkel szemben. A hatóságot a többi között a tiltott tüzérségi eszközök bevetéséről, a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokról szóló jelentések sarkallták a vizsgálat elkezdésére – írta a Der Spiegel a hírportálján.
Felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a napokban azt mondta, hogy ő áll az első helyen ezeken a listákon.
Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében közvetlenül nem érintett, úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltárására is, és az elkövetők felelősségre vonására. Az első ügyekben már ítéletet is hoztak német bíróságok.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!