Marco Buschmann
Fotó: Facebook/Marco Buschmann
A német szövetségi legfőbb ügyész eljárást indított az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére – jelentette be a német szövetségi igazságügyi miniszter egy keddi lapinterjúban.
2022. március 08., 14:012022. március 08., 14:01
Marco Buschmann a Rhein-Neckar-Zeitung (RNZ) honlapján közölt interjúban kifejtette, hogy Németország nem csupán a Nyugat egyedülállóan kemény, Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedéseihez csatlakozott a nemzetközi jog súlyos megsértését jelentő ukrajnai orosz invázió miatt, hanem fegyvereket is szállít, humanitárius segítséget is nyújt Ukrajnának, és az európai uniós tagországok igazságügyi minisztereinek megállapodása alapján feltárja és összegyűjti a háborús bűncselekményekre vonatkozó összes bizonyítékot.
„A nemzetközi büntetőjog esetleges megsértését következetesen üldözni kell” – tette hozzá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
A Der Spiegel című hírmagazin kedden igazságügyi körökre hivatkozva azt jelentette, hogy
A strukturális eljárás tényfeltárást jelent, a munka során bizonyítékokat gyűjtenek, hogy szükség esetén felléphessenek az elkövetőkkel szemben. A hatóságot a többi között a tiltott tüzérségi eszközök bevetéséről, a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokról szóló jelentések sarkallták a vizsgálat elkezdésére – írta a Der Spiegel a hírportálján.
Felidézték, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a napokban azt mondta, hogy ő áll az első helyen ezeken a listákon.
Az eljárás alapja a nemzetközi büntetőjog azon előírása, hogy a háborús és az emberiesség elleni bűncselekmények ügyében közvetlenül nem érintett, úgynevezett harmadik országok hatóságai is felléphetnek. A szövetségi legfőbb ügyészség ennek alapján törekedik a Bassár-el Aszad vezette szíriai rezsimhez köthető háborús és emberiesség elleni bűncselekmények feltárására is, és az elkövetők felelősségre vonására. Az első ügyekben már ítéletet is hoztak német bíróságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!