A forradalom előtti idők visszatérésétől félnek Egyiptomban

„Megértem az emberek, főleg a fiatalok passzivitását” – mondta az MTI-nek az alexandriai Muharram Bek választókörzet egyik független jelöltje. A nem hivatalos előrejelzések szerint várható, történelmi mélységű részvételi arányt Haiszam al-Haríri a „rossz politikai klímával” magyarázta, kiemelve azok kiábrándultságát, akik a Mubarak-érának véget vető 2011-es felkelést, majd az iszlamista elnök, Mohamed Murszi 2013-as megbuktatásához vezető tömeges tüntetéseket támogatták. 

„A helyi sajtó (a 2013-as hatalomváltás óta) hadjáratot folytat minden olyan fiatal aktivista vagy közéleti személyiség ellen, aki a januári forradalomban részt vett” – jelentette ki a politikus, akinek apja, Abu al-Izz al-Haríri a Murszi által megnyert 2012-es elnökválasztás egyik indulója volt.

Van, akinek nincs alternatíva

A bejrúti székhelyű agytröszt, a Carnegie Middle East Center szakértője, Georges Fahmi szerint az egyiptomiak érdektelenségének egy másik oka az, hogy a 2011-es választások nyertesét, a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget „eltűntették a színről”. „Az iszlamista szervezet szavazói számára jelenleg nincs valós alternatíva” – mondta. Fahmi hangsúlyozta, hogy a testvériség sok híve már Murszi elnöksége alatt elpártolt mellőle, vagy azért mert csalódtak a rezsim gazdasági és politikai teljesítményében, vagy mert nem tartották azt „elég iszlamistának”. 

A jelenlegi elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi által – akkor még hadsereg-főparancsnokként – levezényelt hatalomváltást véres zavargások követték, amelyek során a biztonsági erők Mursziék több mint ezer támogatójával végeztek. Az azóta betiltott Muzulmán Testvériség vezetőinek nagy része rács mögött van vagy külföldre menekült. „A testvériség akkori hívei közül sokan elvesztették hitüket a pártokban. Ezek az emberek hátat fordítottak a politikának, és visszatértek a mecsetekbe. Vannak, akik az iszlám tanainak hirdetésére szorítkoznak, de azóta sok fiatal hajlik az erőszakos fellépés felé, vagy már csatlakozott is valamelyik dzsihadista csoporthoz” – mondta Georges Fahmi.

Eljátszott hitelesség

A szakértő szemében a jelenlegi mezőny egyetlen iszlamista pártja, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr sok potenciális szavazója szemében eljátszotta hitelességét, mert nyíltan Szíszi mellé állt Murszi elmozdításakor, és azóta is hűen támogatja az államfőt. „Az an-Núr csak annak köszönheti létezését, hogy így a jelenlegi rezsim erőszakos fellépése nem tűnik az iszlám elleni háborúnak” – mutatott rá Fahmi.

Az új választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek, hogy ezek által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülnek a parlamentbe. Megfigyelők szerint az egyéni indulók fele tagja volt Mubarak 2011-ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának (NDP), amelynek funkcionáriusai egyébként a legtöbb választási listán is megjelennek.

A Kairói Amerikai Egyetem politológusa, Musztafa Kámel szerint a helyi nagycsaládok állította jelöltek hagyományosan az éppen hatalmon lévő politikai erő mögé állnak, mindenfajta ideológiai elkötelezettség nélkül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a központi és helyi hatalmak közti viszony kölcsönös érdekeken alapszik. „Ezek mögött az emberek mögött befolyásos családok állnak, és mindenki ismeri őket a körzetükben. Ennek megfelelően a hatalomra törekvő pártok mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszerezzék őket” - mondta.

Decemberre lehet parlament

Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot, amelyeket egy működő parlament ellensúlya nélkül hozhatott meg, ugyanis a törvényhozást a legfelsőbb bíróság még 2012-ben feloszlatta. Kámel szerint az előre láthatóan még decemberben összeülő új parlament sem fog „komoly kihívást jelenteni az államfő számára, hiszen a vezető koalíciók, valamint az esélyes egyéni jelöltek legtöbbje már biztosította őt feltétlen támogatásáról.”

„Egyesek közülük már jelezték, prioritási listájukon legfelül áll a (tavaly hatályba lépett) alkotmány módosítása, azért, hogy saját hatáskörük megnyirbálása árán több hatalomhoz jutassák az államfőt. Ezen módosításoknak köszönhetően például nem kellene a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy Szíszi megváljon egy minisztertől, vagy akár a kormányfőtől” - mondta Kámel, annak ellenére, hogy az államfő tíz napja cáfolta az alaptörvény tervezett módosításáról szóló híreket.

A voksolással teljesül az iszla­mis­ta rezsim megdöntésekor Szí­szi által bejelentett politikai útiterv harmadik, és egyben utolsó szakasza. Az észak-afrikai országban két szakaszban parlamenti választásokat tartanak: tizennégy kormányzóságában vasárnap és tegnap voksoltak, a másik tizenháromban pedig november 22-én és 23-án fognak szavazni. (A szavazásra jogosult, külföldön tartózkodó egyiptomiak október 17-én és 18-án, illetve november 21-én és 22-én voksolhatnak.)

A mostani választásokat eredetileg márciusra tervezték, de a választási törvénnyel kapcsolatos viták miatt őszre halasztották. Egyiptom korábbi, 2012-ben elfogadott alkotmányát 2014 januárjában népszavazással reformálták meg. Az országnak három éve nincsen választott törvényhozása, 2012-ben ugyanis az alkotmánybíróság feloszlatta az alsóházat azzal az indokkal, hogy nem legitim. Azóta az elnök és kormánya a jogalkotói hatóság. Esz-Szíszi több tucat törvényt hozott elnöki rendeletek útján. A felsőházat, amely az alsóház feladatait is átvette, 2013-ban oszlatták fel.

Az új alkotmány 567 tagú, egykamarás parlamentet ír elő. Az érvényes előírások szerint ebből 420 mandátumot egyéni indulók töltenek be, 120 szék jut a pártlistákon bejutó képviselőknek. 27 helyre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek. A voksoláson induló pártok és koalíciók négy körzetre állíthatnak össze listát, az egyéni indulók számára ugyanakkor 237 választási körzetet alakítottak ki. A tavaszra tervezett választásokat éppen a választási körzetek határvonalait szabályozó törvénycikkely alkotmányellenesnek ítélése miatt – a körzetek közötti egyenlőség megsértésére hivatkozva – halasztották erre az időpontra.

Az Afrika északkeleti részén fekvő ország területe 1 millió négyzetkilométer, közel 90 milliós lakosságával a legnépesebb arab ország. A népesség 99,6 százaléka egyiptomi arab (hamita), 90 százalékuk muszlim (többségében szunnita), 9 százaléka kopt, 1 százalék a más keresztények aránya.