Az anyanyelvhasználati jogok rendezését célzó törvénytervezetet mutattak be felvidéki civilek Csallóközcsütörtökön

amelyeket jelenleg több különböző törvény szabályoz részlegesen, s a múltban csak ezeknek a jogszabályrészleteknek a kijavítására voltak – többnyire kevés sikert hozó – próbálkozások.

A tervezet, amelyre a Pro Civis stratégiai célként tekint, és ugyanakkor kiindulópontnak, illetve jövőbeli hivatkozási alapnak szán a felvidéki magyar politikai érdekképviselet számára, már nevében is formabontó. Ugyanis a „Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” nevet viseli, ami azért érdekes, mivel a szlovák jogrend csak az „államnyelv” kizárólagos fogalmát ismeri.

„Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre” – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján. Rámutatott: az első újdonság, hogy a törvény elhagyná az alul és felülrendelt viszonyt, ehelyett egyenrangú nyelvekről beszél, s bevezetné a hivatalos nyelvek fogalmát.

Ugyancsak új megközelítést hoz a tekintetben, hogy a magyar mely településeken válhatna hivatalos nyelvvé.

A jelenlegi szabályozások a lakossági arány legkevesebb 20 százalékához kötik bizonyos nyelvi jogok érvényesítésének lehetőségét.

A tervezet a közigazgatásban – a lakosságarány függvényében – szinte teljeskörűen kötelezővé tenné mindegyik hivatalos nyelv használatát. A Pro Civis elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek.

„Eddig mindig azt hallottuk egyes szlovák politikusoktól, hogy sztenderden felüli nyelvhasználati jogaink vannak, nos most itt van ez a tervezet, meg lehet nézni, ez a nyugat-európai sztenderd” – hangsúlyozta Őry Péter. Hozzáfűzte: tisztában vannak vele, hogy tervezetük nem fog rövid időn belül megvalósulni, de – mint mondta – el kell kezdeni.