
Képünk illusztráció
Fotó: MTI
Az utóbbi három nap alatt 349 migránst tartóztattak fel a lengyel-fehérorosz határ egyik szakaszán, ami több, mint tavaly egész évben – derül ki a lengyel határőrség hétfői közleményéből. A migrációs válságról telefonon egyeztetett a lengyel és a litván elnök.
2021. augusztus 09., 18:412021. augusztus 09., 18:41
A mintegy négyszáz kilométeres lengyel-fehérorosz határ több mint felét őrző lengyel Podlasiei Alakulat honlapján található adatok szerint péntektől vasárnapig összesen 349, mindenekelőtt Irakból és Afganisztánból származó migránst tartóztattak fel.
Az év eleje óta csak a Podlasiei Alakulat által ellenőrzött szakaszon 871 illegális határátlépőt vettek őrizetbe – olvasható a közleményben. A honlapon elérhető statisztikák szerint ezen a határszakaszon tavaly egész évben összesen 114 illegális bevándorlót vettek őrizetbe. A teljes lengyel-fehérorosz határvonalra vonatkozó adatokat egyelőre nem tették közzé.
A feltartóztatott személyeken a közlemény szerint koronavírusteszteket végeznek, és a személyazonosságuk, származási országuk megállapítását célzó ellenőrzés után őrzött menekültközpontokban szállásolják el őket bírósági döntés alapján.
Mateusz Morawiecki lengyel és Ingrida Simonyte litván miniszterelnök közös pénteki közleményében leszögezte:
annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra és az uniós tagállamokra. Arra szólították fel az uniós szerveket, segítsenek a Fehéroroszországból érkező illegális bevándorlók ügyének kezelésében.
Andrzej Duda lengyel elnök telefonon egyeztetett hétfőn litván hivatali partnerével, Gitanas Nausedával a migrációs válságról. Jakub Kumoch, a varsói elnöki hivatal külpolitikai irodáját vezető államtitkár a PAP hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Duda szolidaritást és segítséget ígért Nausedának a válság kezelésében.
– mondta Kumoch, hozzátéve: olyan értesülései is vannak, hogy fehérorosz oldalról néha fegyveres kényszerrel viszik a bevándorlókat a lengyel határhoz. Az államtitkár szerint az ilyen eljárások a legrosszabb rezsimekre emlékeztetnek, és az emberi méltóság iránti tisztelet hiányáról tanúskodnak.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!