
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Nagy-Britannia több mint tízezer drónt szállít az idén az ukrán fegyveres erőknek – közölte a londoni védelmi minisztérium. Rishi Sunak miniszterelnök januárban már korábban bejelentett egy 200 millió fontos drónszállítási programot Ukrajna számára.
2024. március 08., 07:592024. március 08., 07:59
A tájékoztatás szerint a megállapodás Grant Shapps brit védelmi miniszter csütörtöki kijevi látogatásán született.
Shapps találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akivel közölte, hogy
Rishi Sunak brit miniszterelnök januárban már bejelentett egy 200 millió fontos drónszállítási programot Ukrajna számára, és a csütörtökön ismertetett újabb megállapodás ennek a programnak az értékét egészíti ki 325 millió fontra – áll a londoni védelmi tárca beszámolójában.
A minisztérium tájékoztatása szerint
illetve egyszer használatos támadó drón, de szerepelnek a csomagban felderítési és haditengerészeti feladatokra alkalmazható drónok is.
A nagy manőverező képességű FPV-drónokat, amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé, eddig is sikerrel használták az ukrán fegyveres erők az orosz légvédelem kikerülésével végrehajtott csapásmérésekre – áll a brit védelmi minisztérium csütörtöki ismertetésében.
A brit kormány néhány napon belül másodszor jelentett be nagy értékű fegyverszállítási programot Ukrajna számára.
A londoni védelmi tárca február végén, az orosz invázió kezdetének második évfordulóján közölte, hogy
A brit kormány a háború kezdete óta pedig csaknem 12 milliárd font gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Közben Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök csütörtökön bejelentette:
„Ukrajnának sürgősen nagy mennyiségű tüzérségi lőszerre van szüksége, hogy ellen tudjon állni Oroszország támadó háborújának” – hangsúlyozta Störe. A TV 2 norvég televízió internetes kiadása szerint a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Csehország már több ország támogatását megszerezte kezdeményezéséhez, a norvég hozzájárulással pedig biztosítottá válik ennek teljes finanszírozása.
A norvég kormányfő szerint égetően sürgős, hogy Ukrajna lőszerekhez jusson, mert jelenleg ezek hiánya korlátozza leginkább Kijev képességét arra, hogy védekezzen „a nagyon brutális támadásokkal szemben”.
A norvég televízió szerint a kezdeményezés eredményeként
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter kijelentette, hogy „Oroszország Ukrajna elleni, a nemzetközi joggal ellentétes agressziós háborúja továbbra is Norvégia legnagyobb biztonságpolitikai kihívása, ezért döntő fontosságú, hogy Norvégia továbbra is támogassa Ukrajna védekező harcát”.
Mindeközben Petr Pavel cseh elnök a CTK hírügynökség és az állami televízió szerint csütörtökön közölte:
A CTK szerint 18 ország csatlakozott a Csehország vezette kezdeményezéshez.
Pavel a múlt hónapban a müncheni biztonsági konferencián azt mondta, hogy országa 500 000 darab 155 mm-es és 300 000 darab 122 mm-es lövedéket talált, amelyeket – amennyiben biztosítva lenne a lőszerek finanszírozása – heteken belül le lehetne szállítani Ukrajnának.
Közben a litván védelmi minisztérium szintén csütörtökön jelentette be 155 mm-es tüzérségi lövedékek átadását Ukrajnának.
Az EU elismerte, hogy az ígért 1 millió lövedéknek csak a felét tudja leszállítani a márciusi határidőig, míg az Egyesült Államoktól érkező védelmi segítséget, beleértve a tüzérségi támogatást is, belpolitikai viták hátráltatják.
Litvánia emellett ellátást és rehabilitációs szolgáltatásokat nyújt a sebesült ukrán katonáknak, valamint kiképzést és szakértői konzultációkat. A balti ország 2024 végéig mintegy 3000 ukrán katona kiképzését tervezi.
A Kieli Világgazdasági Intézet megállapította, hogy Litvánia hozzájárulása a GDP-hez viszonyítva jelenleg a legmagasabb a világon.
Több mint 50 ország önkéntesei szolgálnak az ukrán nemzetközi légióban
Több mint ötven ország önkéntesei szolgálnak az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztálya alá rendelt nemzetközi légióban – közölte az ukrán katonai hírszerzés csütörtökön, a légió felállításának évfordulóján.
A közlemény szerint az évforduló alkalmából a hírszerzés további külföldi önkénteseket hívott az egység soraiba. Közölte, hogy a légió a világ több mint 50 országából érkezett önkénteseket egyesített az alakulatban. „A légiósok az Ukrajna ellen két éve indított orosz teljes körű invázió kezdete után siettek az ukránok segítségére, hogy mielőbb harcba szálljanak a terrorista Oroszország csapatai ellen” – írta a hírszerzés. Kiemelte, hogy az egység soraiban „tapasztalt harcosok, különleges hadműveleti erők és más katonai alakulatok veteránjai vannak az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából, Dániából és más európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokból”.
„A légió katonái részt vettek az orosz megszállókkal szembeni ellenállás összes forró pontján, és folytatják a bátor harcot az ellenség ellen Kijev védelmében, valamint a harkivi, a mikolajivi, a herszoni, a zaporizzsjai és a donyecki régiókban. Erősítjük katonai testvériségünket, és folytatjuk a harcot a jó győzelméért a gonosz felett” – írta a hírszerzés.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
szóljon hozzá!