
Fotó: Pixabay.com
Eddig 140 milliárd font veszteség érte a brit gazdaságot az EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik – áll a Cambridge-i Egyetem gazdaságkutató műhelye, a Cambridge Econometrics csütörtökön ismertetett átfogó elemzésében.
2024. január 11., 21:512024. január 11., 21:51
A szimulációs modellszámításokra alapuló tanulmány szerint – amely London polgármestere, Sadiq Khan megbízásából készült – a brit gazdaság termelésének bruttó hozzáadottérték-tartalma (GVA) tavaly 2207 milliárd font volt, és 2771 milliárd font lesz 2035-ben.
Az elemzőközpont számításai szerint azonban, ha Nagy-Britannia nem lépett volna ki négy évvel ezelőtt az Európai Unióból, a brit gazdaság által megtermelt GVA-tartalom 2023-ban elérhette volna 2347 milliárd fontot, és 2035-ig 3082 milliárd fontra emelkedhetett volna, vagyis a Brexit egy évtizedes távlatban várhatóan 311 milliárd font bruttó gazdasági veszteséget okoz.
A Cambridge Econometrics hangsúlyozza: mindez azt jelenti, hogy az előállított bruttó hozzáadottérték-tartalom mércéjével mérve a brit gazdaság teljesítménye tavaly 6 százalékkal kisebb volt,
Az elemzőközpont szerint ennek a gazdasági veszteségnek a fő tényezői közé tartoznak az elmaradó beruházások, valamint a Brexithez köthető negatív munkapiaci hatások. A Cambridge Econometrics modellszámításai szerint ugyanis 2035-re a munkahelyek száma 3 millióval, a beruházások értéke 32 százalékkal, a brit export értéke 5 százalékkal, az importé 16 százalékkal lesz alacsonyabb azoknál a szinteknél, amelyeket a Brexit nélkül el lehetett volna érni.
A ház számításai szerint ezek a makroszintű hatások fejenként és országos átlagban csaknem kétezer font éves jövedelemveszteségnek felelnek meg, de Londonban, ahol a pénzügyi és szolgáltatási szektor koncentrációja miatt még nagyobbak a gazdasági károk, lakosonként átlagosan 3400 font a Brexit okozta jövedelemveszteség.
A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű elemzőműhely és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport közös vizsgálata szerint a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a Brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék szerint járt jól vagy nagyon jól az ország az EU-tagság megszűnésével.
Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere a londoni City különálló polgármesteri hivatala – Mansion House – által csütörtök estére szervezett politikai fórum szónokaként annak a véleményének adott hangot, hogy a politikusoknak „nem szabad elbújniuk” a kérdés őszinte, érett megvitatása elől, mivel a konzervatív párti brit kormány által végrehajtott „keményvonalas Brexit a mélybe rántja a brit gazdaságot és felhajtja a megélhetési költségeket”.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban az utóbbi időszakban többször is kijelentette, hogy Nagy-Britannia akkor sem lép vissza az Európai Unióba, ha a Labour az idén esedékes parlamenti választások után kormányra kerül.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!