
Az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
Március elsején, pénteken 18 órakor újra megnyitják az Arad Megyei Múzeum képtárát és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum-gyűjteményét a Kultúrpalotában – írta az Aradihírek.ro.
2024. február 29., 17:132024. február 29., 17:13
A múzeumban folyó felújítási munkálatok miatt tavaly május óta zárva tartott állandó kiállítások újbóli megnyitása egyben a tárlatok jelentős – mind helyszíni, mind tartalmi – bővítését is jelenti.
– közölte Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
A 19. században is működő Kölcsey Egyesület volt az ereklyemúzeum alapítója, a Kultúrpalota építésének indítványozója, a múzeum jelenlegi vezetősége pedig magyar történeti és művészettörténeti kérdésekben pedig jelenleg is az egyesületre támaszkodik. A képtár egyébként a Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a Kultúrpalota megnyitója alkalmából Aradra került, és az első világháború után itt maradt műalkotásokat sorakoztat fel. Az újranyitás szenzációja a Búsuló Arad című szobor kiállítása az ereklyemúzeumban. Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve tulajdonképpen Arad első polgári, köztéri alkotása volt.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be, és több mint 90 év után az ereklyemúzeum kiállításán lesz újra megtekinthető – emelte ki Fekete Károly. Az ünnepélyes megnyitóra minden érdeklődőt várnak, a belépés díjtalan. A múzeum tájékoztatása szerint ezen az eseményen avatják fel a „hangos tárlatvezetést” biztosító berendezést a közgyűjteményben.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.

Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
szóljon hozzá!