Az 1849. február 8-i aradi utcai harcok áldozatainak állít emléket Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
Március elsején, pénteken 18 órakor újra megnyitják az Arad Megyei Múzeum képtárát és az 1848–1849-es Ereklyemúzeum-gyűjteményét a Kultúrpalotában – írta az Aradihírek.ro.
2024. február 29., 17:132024. február 29., 17:13
A múzeumban folyó felújítási munkálatok miatt tavaly május óta zárva tartott állandó kiállítások újbóli megnyitása egyben a tárlatok jelentős – mind helyszíni, mind tartalmi – bővítését is jelenti.
– közölte Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be
Fotó: Kölcsey Egyesület/via aradihírek.ro
A 19. században is működő Kölcsey Egyesület volt az ereklyemúzeum alapítója, a Kultúrpalota építésének indítványozója, a múzeum jelenlegi vezetősége pedig magyar történeti és művészettörténeti kérdésekben pedig jelenleg is az egyesületre támaszkodik. A képtár egyébként a Magyar Szépművészeti Múzeum letétjeként a Kultúrpalota megnyitója alkalmából Aradra került, és az első világháború után itt maradt műalkotásokat sorakoztat fel. Az újranyitás szenzációja a Búsuló Arad című szobor kiállítása az ereklyemúzeumban. Aradi (Landhus) Zsigmond carrarai márványból készült műve tulajdonképpen Arad első polgári, köztéri alkotása volt.
A szobor restaurálását Kocsis Rudolf aradi szobrászművész a napokban fejezte be, és több mint 90 év után az ereklyemúzeum kiállításán lesz újra megtekinthető – emelte ki Fekete Károly. Az ünnepélyes megnyitóra minden érdeklődőt várnak, a belépés díjtalan. A múzeum tájékoztatása szerint ezen az eseményen avatják fel a „hangos tárlatvezetést” biztosító berendezést a közgyűjteményben.
Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 175. évfordulója, illetve a Petőfi bicentenárium alkalmából kiállítást nyit meg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgyön.
Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!