Fotó: RMDSZ
Közel két hónapos konzultációt zár le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az összegyűjtött tapasztalatokról beszélt nekünk Kelemen Hunor szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, aki megköszönte a magyaroknak a fórumokon és a kormany.rmdsz.ro honlapon elmondott visszajelzéseket, kritikákat. Az RMDSZ elnökét a hétvégén zajló, 16. tisztújító kongresszusról is kérdeztük. Interjú.
2023. április 27., 12:002023. április 27., 12:00
– Hamarosan véget ér a kormányzati konzultációs sorozat. Mik a tapasztalatok? El tudták juttatni a kormányzati eredményeket a közösséghez, és milyen visszajelzéseket kaptak?
– A konzultáció ugyan a végéhez közeledik, ám ezzel nem zárul le a párbeszéd a közösségünkkel. Azt kértem a kollégáimtól, hogy ezt a munkát ne függesszék fel, hiszen a kormányzást sem szándékozunk felfüggeszteni, és nagyon fontos, hogy folyamatosan visszajelzéseket kapjunk a magyar emberektől. Naivság lenne azt feltételezni, hogy az emberek nagy része reggeltől estig a tévé előtt ül, vagy a közösségi médiát olvasva figyeli a bukaresti történéseket, és látja a mi munkánkat.
Ami a tapasztalatokat illeti: a pedagógusokat jelenleg főként az új tanügyi törvények foglalkoztatják, a gazdákat és a vállalkozókat a támogatások kérdése érdekli.
a csatornázás, az utak rendbetétele, az épülő uszoda vagy az épp felújítás alatt álló iskola.
– Mekkora gondot jelent, hogy az RMDSZ vezető személyiségeinek jelentős része Bukarestben van, és az energiák nagyobbik hányadát köti le a kormányzás?
– Ebben az időszakban nyilván több időt kell töltenünk Bukarestben a kormányzás miatt, és valamelyest átrendeződnek a hangsúlyok. De
– ehhez pedig párbeszédre van szükség, hogy lássuk, miben érdemes változtatnunk. Én ennek tulajdonítom be azt, hogy a konzultáción a visszajelzések, vélemények is őszinték voltak, és köszönet a kritikáért is, ezekből építkezni fogunk!
– Másik témánk az RMDSZ kongresszusa. Egyedüli jelöltként indul a szövetségi elnöki tisztségért. Minek tudja be, hogy nincs ellenjelöltje?
– Úgy látom, sikeres négy év áll mögöttünk. Sikeresek voltunk a választásokon, és – bár nem tartunk még a ciklus végénél – komoly sikereink vannak a kormányzásban is. Érdemes hát folytatni, amit elkezdtünk. Azt, hogy nincs kihívóm, leginkább annak tudom be, hogy azzal a munkával, amit az elmúlt években végeztem a csapatommal, a Szövetségben dolgozó kollégák többsége elégedett. Emellett
A kollégáim is tudják azt, hogy ilyen körülmények között kiszámíthatóságra és stabilitásra van szükség.
– Hogyan foglalná össze röviden az elmúlt négy év munkáját? Honnan hova jutott a Szövetség, melyek a legfontosabb eredményei ennek a mandátumnak?
– A 2019-es kongresszust követően előbb ellenzéki szerepből politizálva kellett kiállnunk az érdekeinkért – amikor lehetett, konstruktívan, de ha kellett, kritikusan. 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány idején az akkori kormány cserbenhagyta a gazdaságot, a vállalkozásokat, a gazdákat és a magyarokat is, mi megszerveztük a magyar nyelvű segítségnyújtást, megerősítettük a közösségünket, és még abban az évben a nehézségek ellenére két választáson is kiemelkedő eredményt értünk el.
Én büszke vagyok erre, hiszen ennek köszönhetően
203 bölcsődét építhetünk az országban,
190 magyar vonatkozású oktatási intézményt újíthatunk fel,
a kisnyugdíjasok nyugdíját a drágulások mértékéhez igazíthattuk,
és elértük, hogy ne legyen kétszer drágább a gáz és az áram.
Ez mind-mind a mi munkánk, ahogyan az is, hogy 1813 településen víz-, szennyvíz- és gázhálózatot, utakat, hidakat építünk vagy újítunk fel, 57 ezer hektár erdőt ültetünk, illetve egyre több közösség használhatja szabadon helyi szimbólumait.
– Hogy az RMDSZ életében miért fontos a kongresszus, megválaszolta. De miben fontos a magyarság számára a hétvégi temesvári kongresszus, mire készülnek?
– Olyan dokumentumokat fogunk elfogadni, amelyek a következő évekre stratégiai irányt mutatnak, különböző területeken fogalmazzák meg a közpolitikai célokat.
Románia számára minden feltétel adott a felzárkózáshoz. Most, amikor óriási változások és lehetőségek előtt állunk, nekünk többet, jobban, okosabban kell dolgozni. Én erre vállalkozom szövetségi elnökként, és ehhez kérem kollégáim bizalmát, támogatását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
Milyen az, amikor egy írót egy film kapcsán kérdeznek a legtöbbször, mi a történelmi regény szerepe, miért döntött amellett, hogy a Hunyadi-korszakról ír regénysorozatot? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Bán Mór író Tusványoson.
A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.
A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport legfontosabb kihívásként azt tűzte ki célul, hogy bevonja a fiatalokat a hagyományok átélésébe, és arra ösztönzi őket, hogy a szívükön viseljék az ügyet. Néptáncaival a Felszeg Gyöngye bejárta Európát.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás