Hirdetés

Feltárásra vár Szent László sírja, lassan halad a váradi vár igazi birtokbavétele

Mihálka Nándor régész bízik abban, hogy az eredetileg tervezett  várfelújítási elképzelések megvalósulnak •  Fotó: Beliczay László

Mihálka Nándor régész bízik abban, hogy az eredetileg tervezett várfelújítási elképzelések megvalósulnak

Fotó: Beliczay László

A több mint egy évtizedig a váradi vár feltárásának és restaurálásának alapembereként dolgozó Mihálka Nándor régésszel az Árpád-kori és az erdélyi fejedelemségek korát megörökítő nagyváradi történelmet járjuk körül, amely a felújított várban és a vármúzeumban vár bemutatásra. A korabeli épületek uniós pénzekből történt restaurálását négy Árpád-házi király és királynő sírjainak feltárása és a múzeum berendezése kellene hogy kövesse. A tervek megvalósításához azonban nem elegendő a román és magyar történészek jóindulata, politikai akarat is kell.

Makkay József

2023. március 18., 09:012023. március 18., 09:01

2023. március 20., 11:382023. március 20., 11:38

– Másfél évtizede zajlanak a régészeti feltárások és a restaurálási munkálatok a nagyváradi várban, de a befejezés még messze van. Erre számítottak az induláskor?

– A várbeli épületegyüttes felújítása európai uniós projekt keretében kezdődött el 2010-ben, de az ezt megelőző munkálatok már 2006-ban elindultak. Nagyváradon minden szakmabeli tisztában volt azzal, hogy a váradi vár megmentését szolgáló beavatkozás a 25. órában kezdődött el. Ha nem látunk hozzá a munkálatokhoz, több épület összedől. A polgármesteri hivatal már korábban elindíthatta volna a munkálatokat uniós források nélkül is: kiürítenek egy-egy épületet, és az évek során szép sorjában rendbe hozták volna. Ezzel szemben az uniós forrás sok megkötöttséget jelentett – meghatározta, hogy a különböző beavatkozásokra mennyi pénzt fordíthatunk, mögöttünk állt az időkorlát, a várban nem lehet belépőt szedni, hogy csak néhányat említsek a hátrányokból –, ami a polgármesteri hivatal szakaszonkénti finanszírozásával elkerülhető lett volna.

Hirdetés
Idézet
A vár összterülete 16 hektár, a belső vár 9: ekkora műemlék felületet lehetetlenség öt év alatt rendbe hozni.

Az uniós projektben vállalt munkálatokat 2010 és 2015 között be kellett fejezni, ez elsősorban az épületek felújítását jelentette. Egyes időszakokban 150 munkás is dolgozott a várban.

Bejárat a várba. A középkori magyar emlékhelyet egyre több turista keresi fel •  Fotó: Makkay József Galéria

Bejárat a várba. A középkori magyar emlékhelyet egyre több turista keresi fel

Fotó: Makkay József

– Romániai tapasztalat szerint egy többségében román közösségben nem menő téma az erdélyi magyar múlt. A váradi vár feltárása viszont a középkori magyar királyság örökségét jelenti. Hogyan viszonyultak ehhez a román szakemberek?

– Már az elejétől nagyon jó munkakapcsolat alakult ki Doru Marta kollégámmal a Körösvidéki Múzeum részéről, aki ,,lepapírozta” és felügyelte az általam vezetett várbeli ásatásokat. Román kollégám a váradi várból írta doktori disszertációját, így jól ismeri a felbecsülhetetlen értékű történelmi örökséget. Szakmai körökben nem voltak és ma sincsenek viták a váradi várral kapcsolatban.

Idézet
Nemzetiségtől függetlenül a történészek jól tudják, hogy itt sem római, sem dák, sem népvándorláskori leletek nincsenek.

Jóval korábbi korokból találtunk kőkorszaki leleteket, de ez minden vízfolyás közelében természetes jelenség. A várat Szent László király alapította, ő hozta létre az első egyházi intézményeket és a várat földvárral vette körül.

Az ideiglenesen rendbe hozott várudvaron ásatásokat terveznek •  Fotó: Makkay József Galéria

Az ideiglenesen rendbe hozott várudvaron ásatásokat terveznek

Fotó: Makkay József

– A felújított fejedelmi palota udvarán megjelölték Szent László és Luxemburgi Zsigmond király sírját. Az eredeti elképzelés szerint a nagyközönségnek megmutatnák a mélyben fekvő két királyi sírkamrát is. Erre mikor kerülhet sor?

– A fejedelmi udvar átfogó régészeti feltárását nem vették be az épületek restaurálását biztosító uniós pályázatba, mert az rengeteg időbe és pénzbe került volna. A feltárásnak ez egy következő fázisa. Olyan elképzelés is van, hogy az egész udvart feltárjuk, és a régészeti leletek fölé vasbetonból készült födémszerkezet kerül, alatta több látogatható helyszínnel, ami rendkívüli turistacsalogató megoldásnak ígérkezik. Mondanom sem kell, hogy óriási beruházás, amihez meg kell találni a finanszírozási lehetőségeket.

A székesegyháztól északra előkerülhetnek a monostor alapjai, amiről egyelőre csak sejtéseink vannak. Mindenképpen a három magyar uralkodó sírkamrájának a feltárása lenne a legfontosabb régészeti feladat: Szent László királyé, Mária királynőé és Luxemburgi Zsigmond királyé, de itt nyugszik I. Károly Róbert felesége, Beatrix királyné is. Az üres sírkamrák mintegy négy méter mélyen fekszenek a föld alatt. Egy méter vastag, téglából készült, dongaboltozatos kripták ezek tele földdel. A 19. század végi és 20. század eleji feltárásokból vannak erről hiteles adataink.

Idézet
A kriptán nem írja, hogy Szent László nyughelye, de az elhelyezkedéséből lehet rá következtetni:

a főhajó középtengelyén, a templom kellős közepén fekszik. A királyt alapító főúri helyszínre temették.

Szent László király jelképes sírhelye. A királyi sírboltmaradványok négy méter mélyen fekszenek •  Fotó: Oradea.ro Galéria

Szent László király jelképes sírhelye. A királyi sírboltmaradványok négy méter mélyen fekszenek

Fotó: Oradea.ro

– A Monarchia idején végzett feltárások üres királyi sírokat találtak a váradi várban. Elképzelhető, hogy az udvaron végzett feltárások elvezethetnek a királyi csontok megtalálásához is?

– Az üres királyi sírok logikája érthető. Miután a 16. században a protestáns jellegű erdélyi fejedelemség átveszi a várat, a székesegyház üresen áll, többé nem használják liturgikus célokra. A fejedelmek és kíséretük istentiszteletre kijárnak a városba, az ottani katolikus templomokat alakítják át reformátussá. Az elhagyott székesegyházban a királyi sírok szembetűnőek voltak az oltárral, a faragott kővel. Ezt még a 16. században kirabolták, kincseket kerestek benne, így eltűntek a királyok földi maradványai.

A székesegyház körüli temető viszont jó állapotban fennmaradt, onnan több Árpád-kori ékszer is előkerült. A már feltárt vagy feltárásra kerülő rengeteg csont DNS, szénizotópos (C14-es) és más típusú vizsgálata meg tudná állapítani, hogy a csontmaradvány rokonságban van-e az Árpád-házi királyokkal, vagy valamelyik éppen a királyoké, de ez temérdek pénzbe kerül. Az is megtörténhet, hogy egyetlen királyi csontot sem találunk. A kolozsvári és a váradi régészek jórészt a debreceni laborral dolgoznak, mert árban a legelérhetőbb, de rengeteg anyagvizsgálatra lenne szükségünk. A feltárásokra fordítható pénzügyi kerettől függ majd ez is.

Stukkóterem a fejedelmi palotában •  Fotó: Makkay József Galéria

Stukkóterem a fejedelmi palotában

Fotó: Makkay József

– Nemcsak a fejedelmi palota udvara vár végleges rendezésre, hanem az épületekben látogatható múzeumrész is, ahol csupán töredéke látható az eddig feltárt leletanyagnak. Mikorra készül el az állandó kiállítás, amely bemutatja Szent László korát?

– Itt is az a gond, hogy az épületfelújítási költségekbe nem foglalták bele a múzeum berendezésének költségeit. Mi, szakemberek kaptunk egy teljesen üres épületegyüttest, amit valamilyen formában be kellett rendezni. Egy mai, modern történelmi múzeum nem arról szól, hogy a szobákban egy-két vitrin, három pannó és a sarokban egy páncél áll.

Idézet
Eredetileg egy jól felszerelt, interaktív múzeumot képzeltük el, közben 2021-ben megtörtént a kulturális intézmények nagy összevonása:

az addig önállóságot élvező vármúzeumot besorolták a Körösvidéki Múzeum hatáskörébe. A korábbi uniós pályázati forrás megszűnt, a város pedig külön pénzeket nem különített el a várbeli múzeumra. Most egy új uniós finanszírozásból szeretnék megoldani a múzeum berendezését. Addig minden berendezés ideiglenes.

Feltárt csontmaradványok. DNS-vizsgálattal lehetne kideríteni, hogy Árpád-házi csontok is vannak-e közöttük •  Fotó: Makkay József Galéria

Feltárt csontmaradványok. DNS-vizsgálattal lehetne kideríteni, hogy Árpád-házi csontok is vannak-e közöttük

Fotó: Makkay József

– Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi tárcavezetője 2018-ban Nagyváradon találkozott Ilie Bolojan akkori polgármesterrel, akivel a várbeli Szent László múzeum létrehozásáról tárgyalt, és felajánlotta a magyar kormány támogatását. Azóta eltelt öt év, és nincs előrelépés a városalapító magyar király korát bemutató múzeum körül. Hiányzik a politikai akarat a városvezetés részéről?

– Csupán az elmúlt húsz év leletanyaga alapján – amit én láttam és jól ismerek –, gyönyörű kiállítás hozható össze. Valójában nem pénzkérdés ez, hiszen állnak az eredeti szépségében felújított épületek és rendelkezünk az igen gazdag leletanyaggal is. A kiállítás megszervezését a Körösvidéki Múzeum szakembereiből felálló bizottságnak kell eldöntenie. Az épület egy része időszakos kiállításokra van kitalálva, de lesznek állandó kiállítások is.

Idézet
Szent László királyunk az állandó kiállítás része kell legyen, hiszen ő a városalapító. Tudomásom szerint a várral foglalkozó román történészek részéről ehhez megvan az akarat.

Az évek során sokat dolgoztunk együtt, jól ismerjük egymást. Remélem, hogy ez a projekt valóban megvalósul.

A politikusokkal kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy mindenki maradjon a maga kaptafájánál. Én sem szeretem, ha egy régészeti ásatásba kivülállóként beleszól valaki, mint ahogy én sem szólok bele olyanok szakterületébe, amihez nem értek. Tudjuk, persze, hogy a finanszírozás kérdése politikai szinten dől el, de az is egyértelmű, hogy Szent László személye megkerülhetetlen mind a vár, mind a város történetének bemutatása során. Ráadásul a Körösvidéki Múzeumnak nagyon jó kapcsolatai vannak magyarországi társintézményekkel, így nem lehet szakmai akadálya egy profi módon kialakított vármúzeum létrehozásának.

Ásatási leletek százai a restauráló teremben •  Fotó: Kádár Hanga Galéria

Ásatási leletek százai a restauráló teremben

Fotó: Kádár Hanga

– Hosszú évek várbeli régészeti munkája után másfél esztendeje Nagyszalontán dolgozik az Arany János Emlékmúzeumban, de továbbra is rendszeresen megfordul a váradi várban. Nehéz volt a váltás?

– Szerettem volna itt maradni, de hogy elegánsan fogalmazzak, nem úgy hozta a sors… Nem bántam meg, hogy Nagyszalontát választottam, ugyanakkor az az álláspontom, hogy jót tesz az embernek, ha öt-tíz évente váltani tud. A váradi vártól azonban nem szakadtam el. Egy-egy projekt keretében azóta is visszajárok, még ha nem is dolgozom itt főállásban. Nagyszalontán négyórás munkaidőt vállaltam. Itteni kollégáimmal leletmentő és bástyafeltáró ásatásokat végzünk. A várfelújítás következő nagy fázisa további három bástya feltárása és felújítása.

Az Árpád-kori székesegyház egy részlete a fejedelmi palota alagsorában •  Fotó: Kádár Hanga Galéria

Az Árpád-kori székesegyház egy részlete a fejedelmi palota alagsorában

Fotó: Kádár Hanga

– A múzeumban nincs állandó magyar nyelvű idegenvezetés, holott sok magyarországi turista jön...

– Most nincs magyar nyelvet is beszélő állandó idegenvezető, amit úgy oldottak meg, hogy amikor előre bejelentkeznek magyar csoportok, szólnak nekem, és elvállalom az idegenvezetést. Ez viszont nem megy egyik óráról a másikra: csak akkor tudom vállalni, ha napokkal előre szólnak. Itt is kialakult egy jó együttműködés, de azért nem ártana egy állandó jellegű magyar idegenvezető sem...

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 31., vasárnap

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán

Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz

Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz
2026. május 30., szombat

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét

Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét
2026. május 30., szombat

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet

Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet
2026. május 29., péntek

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza

Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza
2026. május 29., péntek

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban

Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban
Hirdetés
2026. május 29., péntek

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek

Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek
2026. május 28., csütörtök

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok

Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok
2026. május 28., csütörtök

Krasznahorkai Erdélyben: nem mindenki örül a Nobel-díjas író meghívásának

Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.

Krasznahorkai Erdélyben: nem mindenki örül a Nobel-díjas író meghívásának
Hirdetés
Hirdetés