
Fotó: Facebook/Tarom
Mély sebeket okoz a Taromnak a koronavírus-világjárvány: a román állami légitársaság úgy számol, hogy a következő egy évben több mint egymillióval kevesebb utast fog szállítani, mint 2019-ben, és a „gyógyulási” folyamat is hosszú lesz, alig 2024-ben érhetik el újra a tavalyi szintet.
2020. október 20., 09:562020. október 20., 09:56
A légi szállítás egyike azoknak az ágazatoknak, amelyeket a leginkább sújtott a koronavírus-világjárvány, alaposan megsínylette a pandémia miatt világszerte bevezetett korlátozásokat az amúgy a súlyos veszteségeket követően szárnyalásnak induló román állami légitársaság, a Tarom is.
Egy, az Economica.net gazdasági portál birtokába jutott belső elemzésük szerint bár a 2019-es immár a tizenkettedik egymást követő év volt, amikor veszteséget regisztráltak, utasaik száma viszont rekordot döntött, több mint 3,1 millió személyt szállítottak, és úgy becsülték, hogy a trend idén is folytatódik.
Az elemzés szerint a 2020. december 1. és 2021. november 30. közötti időszakban a Tarom 2 093 000 személyt tervez szállítani, ami több mint egymillióval elmarad a 2019-es szinttől. A 2021–2022-es időszakban is csak 2,9 millió utassal számolnak, és a mostani várakozások szerint egy évvel később is alig haladja meg a 3 milliót a román állami társaság által szállított utasok száma.

Meg lehet menteni a Tarom légitársaságot, azonban mélyreható átalakításra van szükség, az új vezetőség küldetése pedig, hogy élő húsba vágjanak – jelentette ki szerda este Lucian Bode közlekedésügyi miniszter.

Több mint 370-nel csökken az idén a Tarom román állami légitársaság alkalmazottainak száma a vállalatnak a román közlönyben megjelent költségvetése szerint – adta hírül csütörtökön a Digi24 hírtelevízió.
Mostanáig az Európai Bizottság 19,3 millió euró értékben hagyott jóvá hitelgaranciát, ami a kijárási korlátozások idején elszenvedett veszteségek finanszírozására elégséges. A pénzügyminisztérium által biztosított hitelgaranciák teljes összege meghaladja a 312 millió lejt.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
1 hozzászólás