
A korábbi előrejelzésekre és az elemzők várakozásaira egyaránt rácáfolva technikai recesszióba került a román gazdaság azt követően, hogy a bukaresti statisztikai intézet (INS) negatívra korrigálta a hazai össztermék (GDP) első negyedévi alakulását.
2014. augusztus 16., 15:342014. augusztus 16., 15:34
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy a román GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Korábban az INS azt közölte, hogy 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság 2013 utolsó három hónapjához viszonyítva, majd később 0,2 százalékra módosította a növekedést.
A bukaresti statisztikai intézet csütörtökön tette közzé az idei második negyedévi adatokat, amelyek szerint a GDP 1 százalékkal csökkent az idei első negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben romlott, ami technikai recessziót jelent. Az első fél évben a GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest.
A román kormány – megpróbálva vitába szállni a tényekkel – közleményében úgy vélte, hogy a 2,6 százalékos növekedés Európában az egyik legmagasabb érték, ami továbbra is elsősorban az export és az ipar teljesítményének köszönhető. Holott az Eurostat rámutat: Románia regisztrálta az EU legnagyobb, egyszázalékos gazdasági visszaesését a második negyedévben az elsőhöz képest.
Az éves összevetés azért mutat mégis 2,6 százalékos többletet, mert a román gazdaság a tavalyi év második felében még jelentős növekedést produkált. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít idén. Kizárólag a pohár teli felét volt hajlandó szemlélni Victor Ponta kormányfő is.
A miniszterelnök a statisztikai adatokra úgy reagált: Románia produkálta az egyik legtartósabb gazdasági növekedést az Unióban. „Ez olyan, mint amikor egy gépkocsi 130 kilométeres óránkénti sebesség helyett 100 kilométer/h-val halad. A lényeg, hogy megyünk előre!\" – állapította meg Facebook-bejegyzésében Ponta.
Traian Băsescu szerint a hanyatlás miatt egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Az államfő rámutatott: a gazdaságot az extra adók és az üzemanyag jövedéki adójának emelése fogta vissza, ráadásul ezek a kormányintézkedések a költségvetést sem juttatták többletbevételhez.
Szerinte a felesleges adóterheknek az eltörlése segítené „levegőhöz jutni\" a két évnyi növekedés után ismét „fuldokló\" gazdaságot, amely viszont tartós válságba is kerülhet, ha folytatódik a nyugdíjjárulék-csökkentés körüli választási „hazugságkampány\".
„A társadalombiztosítási hozzájárulás októbertől bevezetendő ötszázalékos csökkentése nem más, mint a novemberi elnökválasztásra készülő pártok felelőtlen kampányfogása, amely gazdasági válságba taszítja az országot\" – figyelmeztetett Băsescu.
Az elnök amiatt bírálta a jobboldali ellenzéki pártok Keresztény-Liberális Szövetségét (ACL), hogy rendkívüli parlamenti ülésszakot hívott össze erre a hétre a Băsescu által megfontolásra visszaküldött járulékcsökkentési tervezet újraszavazása érdekében. Băsescu szerint a pártok csak szavazatvásárlási megfontolásból támogatják a kezdeményezést, holott látniuk kellene: Románia most nem tudná fedezni a bevételkiesést.
Az államfő elmarasztalta a statisztikai intézetet is, amiért elhallgatta az első negyedévi GDP-eredmény lefele történt kiigazítását, így az országnak az Eurostattól kellett megtudnia, hogy recesszióba fordult a gazdaság.
Különben az uniós tagállamok között Magyarország gazdasága bővült a legnagyobb mértékben: a magyar GDP 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, ami nyolc éves csúcsot jelent. Nem változott a bruttó hazai termék az euróövezetben a második negyedévben az elsőhöz képest, az EU-ban viszont mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.
Az éves növekedési ütem mindkét országcsoportban lassult: az előbbiben ez az érték 0,7, míg az utóbbiban 1,2 százalékos volt. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a francia gazdaság a második negyedévben az előzőhöz képest stagnált, a német pedig váratlanul 0,2 százalékkal visszaesett.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
szóljon hozzá!