
A korábbi előrejelzésekre és az elemzők várakozásaira egyaránt rácáfolva technikai recesszióba került a román gazdaság azt követően, hogy a bukaresti statisztikai intézet (INS) negatívra korrigálta a hazai össztermék (GDP) első negyedévi alakulását.
2014. augusztus 16., 15:342014. augusztus 16., 15:34
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy a román GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Korábban az INS azt közölte, hogy 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság 2013 utolsó három hónapjához viszonyítva, majd később 0,2 százalékra módosította a növekedést.
A bukaresti statisztikai intézet csütörtökön tette közzé az idei második negyedévi adatokat, amelyek szerint a GDP 1 százalékkal csökkent az idei első negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben romlott, ami technikai recessziót jelent. Az első fél évben a GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest.
A román kormány – megpróbálva vitába szállni a tényekkel – közleményében úgy vélte, hogy a 2,6 százalékos növekedés Európában az egyik legmagasabb érték, ami továbbra is elsősorban az export és az ipar teljesítményének köszönhető. Holott az Eurostat rámutat: Románia regisztrálta az EU legnagyobb, egyszázalékos gazdasági visszaesését a második negyedévben az elsőhöz képest.
Az éves összevetés azért mutat mégis 2,6 százalékos többletet, mert a román gazdaság a tavalyi év második felében még jelentős növekedést produkált. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít idén. Kizárólag a pohár teli felét volt hajlandó szemlélni Victor Ponta kormányfő is.
A miniszterelnök a statisztikai adatokra úgy reagált: Románia produkálta az egyik legtartósabb gazdasági növekedést az Unióban. „Ez olyan, mint amikor egy gépkocsi 130 kilométeres óránkénti sebesség helyett 100 kilométer/h-val halad. A lényeg, hogy megyünk előre!\" – állapította meg Facebook-bejegyzésében Ponta.
Traian Băsescu szerint a hanyatlás miatt egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Az államfő rámutatott: a gazdaságot az extra adók és az üzemanyag jövedéki adójának emelése fogta vissza, ráadásul ezek a kormányintézkedések a költségvetést sem juttatták többletbevételhez.
Szerinte a felesleges adóterheknek az eltörlése segítené „levegőhöz jutni\" a két évnyi növekedés után ismét „fuldokló\" gazdaságot, amely viszont tartós válságba is kerülhet, ha folytatódik a nyugdíjjárulék-csökkentés körüli választási „hazugságkampány\".
„A társadalombiztosítási hozzájárulás októbertől bevezetendő ötszázalékos csökkentése nem más, mint a novemberi elnökválasztásra készülő pártok felelőtlen kampányfogása, amely gazdasági válságba taszítja az országot\" – figyelmeztetett Băsescu.
Az elnök amiatt bírálta a jobboldali ellenzéki pártok Keresztény-Liberális Szövetségét (ACL), hogy rendkívüli parlamenti ülésszakot hívott össze erre a hétre a Băsescu által megfontolásra visszaküldött járulékcsökkentési tervezet újraszavazása érdekében. Băsescu szerint a pártok csak szavazatvásárlási megfontolásból támogatják a kezdeményezést, holott látniuk kellene: Románia most nem tudná fedezni a bevételkiesést.
Az államfő elmarasztalta a statisztikai intézetet is, amiért elhallgatta az első negyedévi GDP-eredmény lefele történt kiigazítását, így az országnak az Eurostattól kellett megtudnia, hogy recesszióba fordult a gazdaság.
Különben az uniós tagállamok között Magyarország gazdasága bővült a legnagyobb mértékben: a magyar GDP 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, ami nyolc éves csúcsot jelent. Nem változott a bruttó hazai termék az euróövezetben a második negyedévben az elsőhöz képest, az EU-ban viszont mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.
Az éves növekedési ütem mindkét országcsoportban lassult: az előbbiben ez az érték 0,7, míg az utóbbiban 1,2 százalékos volt. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a francia gazdaság a második negyedévben az előzőhöz képest stagnált, a német pedig váratlanul 0,2 százalékkal visszaesett.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!