
A korábbi előrejelzésekre és az elemzők várakozásaira egyaránt rácáfolva technikai recesszióba került a román gazdaság azt követően, hogy a bukaresti statisztikai intézet (INS) negatívra korrigálta a hazai össztermék (GDP) első negyedévi alakulását.
2014. augusztus 16., 15:342014. augusztus 16., 15:34
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által csütörtökön közzétett adatokból kiderült, hogy a román GDP az első negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Korábban az INS azt közölte, hogy 0,1 százalékkal nőtt a román gazdaság 2013 utolsó három hónapjához viszonyítva, majd később 0,2 százalékra módosította a növekedést.
A bukaresti statisztikai intézet csütörtökön tette közzé az idei második negyedévi adatokat, amelyek szerint a GDP 1 százalékkal csökkent az idei első negyedévhez képest. Ez azt jelenti, hogy a román gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben romlott, ami technikai recessziót jelent. Az első fél évben a GDP 2,4 százalékkal nőtt a kiigazítatlan érték szerint, a kiigazított érték alapján a növekedés 2,6 százalékos volt a tavalyi első hat hónaphoz képest.
A román kormány – megpróbálva vitába szállni a tényekkel – közleményében úgy vélte, hogy a 2,6 százalékos növekedés Európában az egyik legmagasabb érték, ami továbbra is elsősorban az export és az ipar teljesítményének köszönhető. Holott az Eurostat rámutat: Románia regisztrálta az EU legnagyobb, egyszázalékos gazdasági visszaesését a második negyedévben az elsőhöz képest.
Az éves összevetés azért mutat mégis 2,6 százalékos többletet, mert a román gazdaság a tavalyi év második felében még jelentős növekedést produkált. A bukaresti kormány 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít idén. Kizárólag a pohár teli felét volt hajlandó szemlélni Victor Ponta kormányfő is.
A miniszterelnök a statisztikai adatokra úgy reagált: Románia produkálta az egyik legtartósabb gazdasági növekedést az Unióban. „Ez olyan, mint amikor egy gépkocsi 130 kilométeres óránkénti sebesség helyett 100 kilométer/h-val halad. A lényeg, hogy megyünk előre!\" – állapította meg Facebook-bejegyzésében Ponta.
Traian Băsescu szerint a hanyatlás miatt egyértelműen a jelenlegi kormányt terheli a felelősség. Az államfő rámutatott: a gazdaságot az extra adók és az üzemanyag jövedéki adójának emelése fogta vissza, ráadásul ezek a kormányintézkedések a költségvetést sem juttatták többletbevételhez.
Szerinte a felesleges adóterheknek az eltörlése segítené „levegőhöz jutni\" a két évnyi növekedés után ismét „fuldokló\" gazdaságot, amely viszont tartós válságba is kerülhet, ha folytatódik a nyugdíjjárulék-csökkentés körüli választási „hazugságkampány\".
„A társadalombiztosítási hozzájárulás októbertől bevezetendő ötszázalékos csökkentése nem más, mint a novemberi elnökválasztásra készülő pártok felelőtlen kampányfogása, amely gazdasági válságba taszítja az országot\" – figyelmeztetett Băsescu.
Az elnök amiatt bírálta a jobboldali ellenzéki pártok Keresztény-Liberális Szövetségét (ACL), hogy rendkívüli parlamenti ülésszakot hívott össze erre a hétre a Băsescu által megfontolásra visszaküldött járulékcsökkentési tervezet újraszavazása érdekében. Băsescu szerint a pártok csak szavazatvásárlási megfontolásból támogatják a kezdeményezést, holott látniuk kellene: Románia most nem tudná fedezni a bevételkiesést.
Az államfő elmarasztalta a statisztikai intézetet is, amiért elhallgatta az első negyedévi GDP-eredmény lefele történt kiigazítását, így az országnak az Eurostattól kellett megtudnia, hogy recesszióba fordult a gazdaság.
Különben az uniós tagállamok között Magyarország gazdasága bővült a legnagyobb mértékben: a magyar GDP 3,9 százalékkal nőtt az idei második negyedévben, ami nyolc éves csúcsot jelent. Nem változott a bruttó hazai termék az euróövezetben a második negyedévben az elsőhöz képest, az EU-ban viszont mindössze 0,2 százalékkal emelkedett.
Az éves növekedési ütem mindkét országcsoportban lassult: az előbbiben ez az érték 0,7, míg az utóbbiban 1,2 százalékos volt. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a francia gazdaság a második negyedévben az előzőhöz képest stagnált, a német pedig váratlanul 0,2 százalékkal visszaesett.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
szóljon hozzá!