Hirdetés

Zuhannak a tőzsdén a kárpótlási alap papírjai

•  Fotó: Mediafax

Fotó: Mediafax

Minden korábbi előrejelzést meghazudtolva zuhan a nemrég Bukarestben bevezetett kárpótlási alap (Fondul Proprietatea – FP) papírjainak ára. A brókercégek ugyan vételre ajánlják a papírokat, ám egyre alacsonyabb célárakat közölnek, és a nagyszebeni határidős piacon az FP-re származtatott határidős termékek (DEFPR és FP11MAR) ára is folyamatosan csökken.

Túrós-Bense Levente

2011. február 02., 10:312011. február 02., 10:31

Eközben a kisrészvényesek között is egyre nő az elégedetlenség, és az alapot menedzselő Franklin Templeton Emerging Markets (FTEM) közbelépését sürgetik. Az FTEM-nek ugyanis a részvények 10 százalékára elővásárlási joga van, amivel ha élne, a menedzsment jelentős mértékben felhúzná az árakat. Mark Möbius, az alapkezelő vezére ugyanakkor kijelentette: megvárják, míg tovább csökken az árfolyam.

Berobbant a tőzsdére a kárpótlási alap

Az FP papírjai január 25-én 0,602 lejes nyitóáron debütáltak a bukaresti parketten, és bár a részvények naponta jelentős forgalmat generálnak, az árfolyam a hét elején elért 0,649-es csúcshoz képest egyre csökkent, piaci értékük a 0,6150 lejes minimumszintig csúszott vissza. Kezdetben úgy tűnt, hogy a befektetőkön eluralkodott kezdeti eufória hosszú távon az egekbe emeli a papírok árát, első nap ugyanis rekordközeli, 50 millió eurót meghaladó forgalom mellett több mint 333 millió részvény cserélt gazdát, miközben egy átlagos kereskedési nap forgalma alig haladja meg a 6-7 millió eurót. Pedig a Templeton érdeke is a magas ár, az alapkezelő jutaléka ugyanis az FP tőzsdei kapitalizációjától függ. A papírok 0,6150 lejes átlagárát figyelembe véve az FP értéke megközelítőleg 1,7 milliárd euró. Ezen az árfolyamon a FTEM évente közel 8 millió euróra számíthat, egylejes papíronkénti árral azonban 15,5 millió euró jutalékot kapna. A bukaresti tőzsdevezetés a likviditás növelése érdekében – rendhagyó módon – lehetővé tette az FP-papírok shortolását is, de a gyenge szereplés ellenére eddig senki sem mert arra fogadni, hogy a kölcsönkért papírokat később jelentősen olcsóbban vásárolhatná vissza.

A kárpótlásból leginkább a spekulánsok profitáltak

A Proprietatea Alapot 2005-ben azzal a céllal hozták létre, hogy kárpótolják azokat a személyeket, akiknek ingatlanjait a szocializmus időszaka alatt államosították, ám a vagyontárgy visszaadása már nem lehetséges. Az FP tőzsdei bevezetését évek óta ígéri Bukarest, ám annak ellenére, hogy az alap kezelésére már 2006 májusában kiírták a pályázatot a nyertes Franklin Templetonnal, csak tavaly szeptemberben vehette át az akkor már 82 vállalatban részesedéssel és 3,5 milliárd eurós vagyonnal bíró alap adminisztrálásának jogát.

Kárpótlási jegyekkel ennek ellenére eddig is rendszeres kereskedés folyt, a vásárlók rendszerint újságban feladott apróhirdetések útján találnak eladókra, a megvásárolt papírokat azután a BVB elszámolóháza regisztrálja.

Ez a rendszer azonban elsősorban a spekulánsoknak kedvezett, a több mint húsz éve kárpótlásra váró jogosultak jelentős része ugyanis elunta a várakozást, és részesedését a valós ár töredékéért adta el a feketepiacon. Az olcsón eladásra kínált FP-papírok nem csak a spekulánsokat vonzották, a tőzsde elszámolóházának adatai szerint ugyanis 2010-ben a részvények jelentős részét a befektetési alapok vásárolták fel az egylejes névleges érték 30-60 százalékát fizetve az eladóknak. Emellett a kárpótlási jegyeket certifikátok formájában a bécsi tőzsdén is jegyezik.

Az adatok szerint tavaly az FP közel 30 százaléka cserélt gazdát, az intézményi befektetők részesedése 8,7 százalékról közel 20 százalékra nőtt, miközben számuk 69-ről 176-ra emelkedett. A listázás hírére a külföldi befektetési alapok is megjelentek a piacon – például a brit Coneglen vagy a svéd East Capital – az egy százaléknál nagyobb részesedéssel bíró alapok száma decemberben már ötre emelkedett, tulajdonhányaduk meghaladta a 10 százalékot.  Bár az alap többségi tulajdonosa – a pénzügyminisztérium révén – továbbra is a román állam maradt, részesedése 39 százalékra csökkent, miközben a közel 5300 magánszemély az FP 41,6 százalékát birtokolja. A részvények közel nyolc százaléka a helyi iparmágnás Nicolae Malaxa örököseinek tulajdona. Az állami tulajdonrész folyamatosan csökken, hiszen a kárpótlási igények feldolgozása továbbra is folyamatban van.
A kárpótlási jegyek osztását december 22-én felfüggesztették, a listázást követő 60. kereskedési napon újrakezdik – ígéri a minisztérium.

A tőzsde fellendülését remélik az FP-papíroktól

Az alap listázása fordulópont a román tőzsde történetében, hiszen FP-papírjai várhatóan jelentős likviditásnövekedést eredményeznek a piacon – nyilatkozta korábban Stere Farmache, a BVB elnöke. Hozzátette: a következő időszakban több IPO-ra is számítani lehet, annál is inkább, mivel az FP érdekeltségébe tartozó 82 vállalat közül mindössze 29 cég papírjait jegyzik a tőzsdén. Egy tavaly született kormányhatározat szerint az idén a Romgaz, a Transgaz és a Transelectrica részvényeinek 15 százalékát, az OMV Petrom olajtársaság 10 százalékát értékesíti Bukarest, amiből 2,9 milliárd lej bevételre számít. A szaksajtóban keringő információk szerint a kormány tervei között a CEC Bank, a Tarom légitársaság és a posta privatizálása is szerepel.

Tény, hogy a Bukaresti börzének akut szüksége van új IPO-ra, az elsődleges piacán jegyzett 75 vállalat kapitalizációja (az Erste és az FP papírjai nélkül) ugyanis alig haladja meg a 12 milliárd eurót, a Rasdaqon forgó 1300 cég piaci értéke mindössze 2,6 milliárd euró. A román vállalatok papírjainak adásvétele az év első hónapjában átlagosan napi 5 millió eurós forgalmat generáltak, az előző év az átlagos napi likviditása is ritkán haladta meg a 6-7 millió eurót. Összehasonlításképp a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett 50 cég részvényének teljes értéke több mint 23 milliárd euró, a papírok naponta több mint 5 milliárd eurós forgalmat generálnak.

Egyelőre úgy tűnik, hogy nem az FP lesz a BVB fő motorja, a listázást követően a kárpótlási papírok likviditása ugyanis napról napra csökken, tegnap napközben – egy héttel a listázást követően – a befektetők már inkább a Petrom (SNP) részvényeit adták-vették. Az olajcég papírjaiból napközben közel 41 milliót vásároltak 0,3612 lejes átlagáron, ami a nap végére 14,8 millió lejes forgalmat generált. A kereskedés utolsó perceiben azonban fellángolt az érdeklődés az FP iránt is, az alap részvényeiből végül több mint 46,4 millió cserélt gazdát, összesen 29 millió lej értékben. Az árfolyam is erősödött kissé, záráskor a papírokért 0,623 lejt fizettek, 1,5 százalékkal többet, mint az előző kereskedési napon.

Rövid távon nem várnak drágulást

A piaci szereplők többsége korábban azt jósolta, hogy a papírok már a listázást követő egy-két napon névértékükön, azaz egylejes árfolyamon vagy annak közelében tetőznek, ehhez képest jelenleg egyetlen brókercég célára sem éri el ezt a szintet.

Az Erste Bank román leánya, a BCR a múlt hét végén utolsóként tette közzé vételi ajánlását, minden eddiginél alacsonyabb, 0,72 lejes célárat közölve. A 13 brókercég 0,77 és 0,96 lej/részvény közötti célárakat közölt hat-, illetve egyéves határidőre, az átlagár 0,84 lej. A legoptimistábbak a Raiffeisen Capital & Invest szakértői, ők ugyanis jelentős felértékelődést, 0,960 lejes árfolyamot vetítenek előre. Az Erste elemzői a papírok nettó eszközértékét ugyan 1,03 lejben állapították meg, a vételi célár – az alap portfóliója gyenge pontjainak és az ország rizikófaktorának köszönhetően lett ennél 30 százalékkal alacsonyabb. Nem tudni biztosan, hogy Bukarest mit kíván tenni az FP portfóliójának jelentős részét képező vállalatokkal, de árcsökkentő tényező lehet az is, hogy azok a spekulánsok, akik korábban a szürkepiacon nagyszámú FP-kupont vásároltak, arra törekednek, hogy sürgősen realizálják profitjukat – vélik az Erste szakemberei. Az alap hosszú távú pozitív perspektíváját a Petrom olajtársaságban birtokolt 20 százalékos részesedése biztosítja, ezzel ellentétben a még nem listázott, ám szintén az FP portfóliójának jelentős részét képező energetikai cégek elsősorban a Hidroelectrica, Nuclearelectrica és a Romgaz inkább negatív tényező – áll az Erste jelentésében.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 04., hétfő

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama

Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj
2026. május 03., vasárnap

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?

Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?
2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
Hirdetés
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
2026. május 01., péntek

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít

Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.

Románia jó sokat nyer, de még többet veszít
Hirdetés
2026. május 01., péntek

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon

Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.

„Előfordulhat”, hogy nincs üzemanyag a töltőállomásokon
2026. május 01., péntek

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában

Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.

5,20 lejig is elment péntek reggel az euró árfolyama a bankközi piacon a politikai válság árnyékában
2026. május 01., péntek

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok

A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.

Munkaszüneti napon sincs megállás: tovább drágultak az üzemanyagok
Hirdetés
Hirdetés