2009. április 27., 10:282009. április 27., 10:28
„A jelenlegi világméretű válság okai alapvetően etikai jellegűek, nevezetesen az elképesztő méretű pénzügyi kapzsiság és fogyasztói mohóság. A bankok nem tartották tiszteletben azon évszázados alapszabályt, hogy az alaptőkének legföljebb 8-10-szeresét lehet hitelként kihelyezni, a csődbe jutott City Bank esetében például 23-szoros volt a tőkeáttétel” – részletezte a professzor.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztás finanszírozására emberek milliói kockázatos, valós anyagi erőforrásaikat meghaladó hitelekhez folyamodtak. „A fogyasztásra felvett hitel alapállásból egy képtelenség, ugyanis csak addig működik, amíg nő a gazdaság. Az amerikaiak nem tudták elképzelni, hogy a gazdaság növekedése megállhat” – jelentette ki az előadó. Az elképesztő méretű menedzseri fizetések szintén az etika hiányát jelzik, hangsúlyozta Zsolnai László.
A szintén csőd szélére került Royal Bank of Scotland vezérigazgatójának, menedzseri szerződése értelmében, haláláig évi 1 millió font jár, amit a betétesek pénzéből fizet a bank. Erről az igazgató az angol miniszterelnök felszólítása ellenére sem volt hajlandó lemondani, mire válaszként feldühödött emberek felgyújtották a házát és a kocsiját. „Jelenleg elképesztő méretű gazdasági összezsugorodás folyik, amiből nincs visszaút. A fogyasztás eddigi mértéke finanszírozhatatlan, ökológiailag fenntarthatatlan és társadalmilag pusztító. Hatalmas gazdasági fogyókúra alatt állunk. Ezentúl mást és másként kell termelni és fogyasztani” – szögezte le az előadó.
A mostanáig uralkodó fogyasztói attitűd alapvetően azért nem tartható fenn, mivel a fejlett országokban a környezeti erőforrásokból a megengedhetőnél sokkal többet használunk fel. Ha például minden ember az egyesült államokbeli életmódot és fogyasztási szokásokat követné, ehhez hat, Föld nagyságú bolygó erőforrásaira lenne szükség.
A magyarországi fogyasztási szint globálissá válása esetén a Föld erőforrásainak 2,2-szeresére volna szükség, míg a romániai fogyasztás mértéke duplája a fenntarthatónak. Zsolnai László szerint az lenne az ésszerű, ha minden ország többé-kevésbé önellátóvá válna az élelmiszer-termelés és az energetika terén. A professzor szerint a jelenlegi életforma fenntartása nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is, mert az nem járul hozzá az emberi boldogsághoz.
A gazdagság és a boldogság összefüggéseit vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a pénz csak egy bizonyos szintig boldogít. A 10 000–15 000 dolláros nemzeti jövedelem, mely sávba Románia és Magyarország is tartozik, az a határ ameddig az életszínvonal növekedésével együtt a polgárok elégedettsége is nő. „Hiába nőne tovább a GDP (nemzeti jövedelem – szerk. megj.), a boldogság nem nő. Az életünket kell átalakítani, a másik út járhatatlan” – hangsúlyozta Zsolnai László, hozzátéve, az emberi kapcsolatok elmélyítése, a vágyak mérséklése és az önzetlenség kifejlesztése fontosabb, mint a gazdagodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok