2009. április 27., 10:282009. április 27., 10:28
„A jelenlegi világméretű válság okai alapvetően etikai jellegűek, nevezetesen az elképesztő méretű pénzügyi kapzsiság és fogyasztói mohóság. A bankok nem tartották tiszteletben azon évszázados alapszabályt, hogy az alaptőkének legföljebb 8-10-szeresét lehet hitelként kihelyezni, a csődbe jutott City Bank esetében például 23-szoros volt a tőkeáttétel” – részletezte a professzor.
Ezzel párhuzamosan a fogyasztás finanszírozására emberek milliói kockázatos, valós anyagi erőforrásaikat meghaladó hitelekhez folyamodtak. „A fogyasztásra felvett hitel alapállásból egy képtelenség, ugyanis csak addig működik, amíg nő a gazdaság. Az amerikaiak nem tudták elképzelni, hogy a gazdaság növekedése megállhat” – jelentette ki az előadó. Az elképesztő méretű menedzseri fizetések szintén az etika hiányát jelzik, hangsúlyozta Zsolnai László.
A szintén csőd szélére került Royal Bank of Scotland vezérigazgatójának, menedzseri szerződése értelmében, haláláig évi 1 millió font jár, amit a betétesek pénzéből fizet a bank. Erről az igazgató az angol miniszterelnök felszólítása ellenére sem volt hajlandó lemondani, mire válaszként feldühödött emberek felgyújtották a házát és a kocsiját. „Jelenleg elképesztő méretű gazdasági összezsugorodás folyik, amiből nincs visszaút. A fogyasztás eddigi mértéke finanszírozhatatlan, ökológiailag fenntarthatatlan és társadalmilag pusztító. Hatalmas gazdasági fogyókúra alatt állunk. Ezentúl mást és másként kell termelni és fogyasztani” – szögezte le az előadó.
A mostanáig uralkodó fogyasztói attitűd alapvetően azért nem tartható fenn, mivel a fejlett országokban a környezeti erőforrásokból a megengedhetőnél sokkal többet használunk fel. Ha például minden ember az egyesült államokbeli életmódot és fogyasztási szokásokat követné, ehhez hat, Föld nagyságú bolygó erőforrásaira lenne szükség.
A magyarországi fogyasztási szint globálissá válása esetén a Föld erőforrásainak 2,2-szeresére volna szükség, míg a romániai fogyasztás mértéke duplája a fenntarthatónak. Zsolnai László szerint az lenne az ésszerű, ha minden ország többé-kevésbé önellátóvá válna az élelmiszer-termelés és az energetika terén. A professzor szerint a jelenlegi életforma fenntartása nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is, mert az nem járul hozzá az emberi boldogsághoz.
A gazdagság és a boldogság összefüggéseit vizsgáló kutatások azt mutatják, hogy a pénz csak egy bizonyos szintig boldogít. A 10 000–15 000 dolláros nemzeti jövedelem, mely sávba Románia és Magyarország is tartozik, az a határ ameddig az életszínvonal növekedésével együtt a polgárok elégedettsége is nő. „Hiába nőne tovább a GDP (nemzeti jövedelem – szerk. megj.), a boldogság nem nő. Az életünket kell átalakítani, a másik út járhatatlan” – hangsúlyozta Zsolnai László, hozzátéve, az emberi kapcsolatok elmélyítése, a vágyak mérséklése és az önzetlenség kifejlesztése fontosabb, mint a gazdagodás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok