„Zöldre festeni” a gazdaságot

Fotó: Mediafax

Nehéz megjósolni, milyen konkrét előrelépéssel zárul majd a koppenhágai klímakonferencia – nyilatkozta csütörtökön a Krónikának Niculae Idu, az Európai Bizottság (EB) romániai képviseletének vezetője.

Rostás Szabolcs

2009. december 11., 10:542009. december 11., 10:54

Az Európai Unió kormánya bukaresti „nagykövetének” is nevezett, 2008. januári kinevezését megelőzően a romániai Európai Intézetet irányító közgazdász emlékeztetett, hogy az EU vezető szerepet vállalt a klímaváltozás elleni küzdelem terén, az EB által hozott intézkedések pedig forradalmasítani kívánják a környezet védelmében és a klímaváltozás ellen tett eddigi fellépést.

„Itt nemcsak a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kvótákról vagy az újrahasznosítható energiaforrások felkutatásáról van szó. Hanem olyan, a gazdaság teljes területét érintő változásokról, amelyek elvezetnek oda, amit zöld gazdaságnak nevezünk, és amelynek alapját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiai folyamatok megteremtése képezi” – válaszolta kérdésünkre Niculae Idu.

Hozzátette: a gazdaságon belül végbemenő, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszáló strukturális váltás új lehetőségeket nyit a munkahelyteremtés, a versenyképesség területén, ugyanakkor új horizontokat nyit környezetünk óvása terén is, ami egyszerűen növeli annak az esélyét, hogy jobban éljünk.

Tudósok a klímatudomány mellett
Több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett csütörtökön. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. A tudósok a közös állásfoglalással a klímatudomány iránti közbizalmat kívánták erősíteni, miután a közelmúltban kirobbant e-mail botrány felerősítette a klímaszkeptikusok – az emberi tevékenység előidézte klímaváltozás tényét tagadók – hangját. A média által climategate-ként emlegetett ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését.

„Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog történni a koppenhágai csúcsértekezleten, már csak azért is, mivel tudjuk, hogy az EU forradalmi kezdeményezőszerepével szemben világviszonylatban többen visszafogottsággal viseltetnek” – állapította meg az EB bukaresti képviseletének vezetője.

Idu Kínát, Indiát és Brazíliát hozta fel példaként, amely országok gazdasági fejlődésük gyorsítása érdekében nem fogadják el a szén-dioxid-kibocsátás terén alkalmazott korlátozásokat. Más nagyhatalmak – például az Amerikai Egyesült Államok – ugyancsak óvatosan viszonyulnak a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításáról szóló 1997-es Kiotói Egyezmény ambiciózusabb módosításához.

Niculae Idu azonban bízik abban, hogy végül valamennyi nagyhatalom a rációt helyezi előtérbe, és megszületnek a klímaváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét hatékonyabbá tévő jövendőbeli akciók biztos alapjait lefektető intézkedések.

Soros: veszélyben a konferencia sikere
Kudarccal fenyegeti a koppenhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint. A magyar származású amerikai üzletember csütörtöki nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata „nem kielégítő”, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt „akár az egész konferencia zátonyra futhat”. Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban. A New York-i központú Nyílt Társadalom Intézet vezetője szerint összesen 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni az IMF tőkeemeléséből a fejlett országoknak jóváírt úgynevezett különleges lehívási jogok (SDR) átcsoportosításával. „Előnyös megoldás volna ez mindenki számára, és azonnali hatást lehetne elérni, mivel a forrás bármelyik pillanatban rendelkezésre áll” – mondta Soros. Az IMF szeptemberben összesen 283 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátott ki, a világméretű gazdasági válság kezelése céljából. Több mint 150 milliárd dollárt a 15 legnagyobb fejlett ország biztosított. „Ez az összeg csaknem teljesen érintetlenül megvan még, és fel lehetne használni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Soros György. „Már csak a politikai szándék hiányzik” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez komoly probléma, mert az Egyesült Államokban egy ilyen terv kivitelezéséhez kongresszusi jóváhagyás szükséges, amit nem volna könynyű megszerezni. A dán fővárosban arról tanácskoznak a 192 ENSZ-tagállam képviselői, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az első három napon kiformálódott javaslat szerint a fejlődő országok évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnának a 2010 és 2012 közötti időszakban. Ez „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping, a kínai delegáció egy tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem adnak itt a konferencián.”