Fotó: Mediafax
2009. december 11., 10:542009. december 11., 10:54
Az Európai Unió kormánya bukaresti „nagykövetének” is nevezett, 2008. januári kinevezését megelőzően a romániai Európai Intézetet irányító közgazdász emlékeztetett, hogy az EU vezető szerepet vállalt a klímaváltozás elleni küzdelem terén, az EB által hozott intézkedések pedig forradalmasítani kívánják a környezet védelmében és a klímaváltozás ellen tett eddigi fellépést.
„Itt nemcsak a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kvótákról vagy az újrahasznosítható energiaforrások felkutatásáról van szó. Hanem olyan, a gazdaság teljes területét érintő változásokról, amelyek elvezetnek oda, amit zöld gazdaságnak nevezünk, és amelynek alapját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiai folyamatok megteremtése képezi” – válaszolta kérdésünkre Niculae Idu.
Hozzátette: a gazdaságon belül végbemenő, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszáló strukturális váltás új lehetőségeket nyit a munkahelyteremtés, a versenyképesség területén, ugyanakkor új horizontokat nyit környezetünk óvása terén is, ami egyszerűen növeli annak az esélyét, hogy jobban éljünk.
| Több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett csütörtökön. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. A tudósok a közös állásfoglalással a klímatudomány iránti közbizalmat kívánták erősíteni, miután a közelmúltban kirobbant e-mail botrány felerősítette a klímaszkeptikusok – az emberi tevékenység előidézte klímaváltozás tényét tagadók – hangját. A média által climategate-ként emlegetett ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését. |
„Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog történni a koppenhágai csúcsértekezleten, már csak azért is, mivel tudjuk, hogy az EU forradalmi kezdeményezőszerepével szemben világviszonylatban többen visszafogottsággal viseltetnek” – állapította meg az EB bukaresti képviseletének vezetője.
Idu Kínát, Indiát és Brazíliát hozta fel példaként, amely országok gazdasági fejlődésük gyorsítása érdekében nem fogadják el a szén-dioxid-kibocsátás terén alkalmazott korlátozásokat. Más nagyhatalmak – például az Amerikai Egyesült Államok – ugyancsak óvatosan viszonyulnak a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításáról szóló 1997-es Kiotói Egyezmény ambiciózusabb módosításához.
Niculae Idu azonban bízik abban, hogy végül valamennyi nagyhatalom a rációt helyezi előtérbe, és megszületnek a klímaváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét hatékonyabbá tévő jövendőbeli akciók biztos alapjait lefektető intézkedések.
| Kudarccal fenyegeti a koppenhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint. A magyar származású amerikai üzletember csütörtöki nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata „nem kielégítő”, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt „akár az egész konferencia zátonyra futhat”. Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban. A New York-i központú Nyílt Társadalom Intézet vezetője szerint összesen 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni az IMF tőkeemeléséből a fejlett országoknak jóváírt úgynevezett különleges lehívási jogok (SDR) átcsoportosításával. „Előnyös megoldás volna ez mindenki számára, és azonnali hatást lehetne elérni, mivel a forrás bármelyik pillanatban rendelkezésre áll” – mondta Soros. Az IMF szeptemberben összesen 283 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátott ki, a világméretű gazdasági válság kezelése céljából. Több mint 150 milliárd dollárt a 15 legnagyobb fejlett ország biztosított. „Ez az összeg csaknem teljesen érintetlenül megvan még, és fel lehetne használni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Soros György. „Már csak a politikai szándék hiányzik” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez komoly probléma, mert az Egyesült Államokban egy ilyen terv kivitelezéséhez kongresszusi jóváhagyás szükséges, amit nem volna könynyű megszerezni. A dán fővárosban arról tanácskoznak a 192 ENSZ-tagállam képviselői, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az első három napon kiformálódott javaslat szerint a fejlődő országok évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnának a 2010 és 2012 közötti időszakban. Ez „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping, a kínai delegáció egy tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem adnak itt a konferencián.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Látogatottsági adatok