Fotó: Mediafax
2009. december 11., 10:542009. december 11., 10:54
Az Európai Unió kormánya bukaresti „nagykövetének” is nevezett, 2008. januári kinevezését megelőzően a romániai Európai Intézetet irányító közgazdász emlékeztetett, hogy az EU vezető szerepet vállalt a klímaváltozás elleni küzdelem terén, az EB által hozott intézkedések pedig forradalmasítani kívánják a környezet védelmében és a klímaváltozás ellen tett eddigi fellépést.
„Itt nemcsak a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kvótákról vagy az újrahasznosítható energiaforrások felkutatásáról van szó. Hanem olyan, a gazdaság teljes területét érintő változásokról, amelyek elvezetnek oda, amit zöld gazdaságnak nevezünk, és amelynek alapját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiai folyamatok megteremtése képezi” – válaszolta kérdésünkre Niculae Idu.
Hozzátette: a gazdaságon belül végbemenő, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszáló strukturális váltás új lehetőségeket nyit a munkahelyteremtés, a versenyképesség területén, ugyanakkor új horizontokat nyit környezetünk óvása terén is, ami egyszerűen növeli annak az esélyét, hogy jobban éljünk.
| Több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett csütörtökön. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. A tudósok a közös állásfoglalással a klímatudomány iránti közbizalmat kívánták erősíteni, miután a közelmúltban kirobbant e-mail botrány felerősítette a klímaszkeptikusok – az emberi tevékenység előidézte klímaváltozás tényét tagadók – hangját. A média által climategate-ként emlegetett ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését. |
„Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog történni a koppenhágai csúcsértekezleten, már csak azért is, mivel tudjuk, hogy az EU forradalmi kezdeményezőszerepével szemben világviszonylatban többen visszafogottsággal viseltetnek” – állapította meg az EB bukaresti képviseletének vezetője.
Idu Kínát, Indiát és Brazíliát hozta fel példaként, amely országok gazdasági fejlődésük gyorsítása érdekében nem fogadják el a szén-dioxid-kibocsátás terén alkalmazott korlátozásokat. Más nagyhatalmak – például az Amerikai Egyesült Államok – ugyancsak óvatosan viszonyulnak a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításáról szóló 1997-es Kiotói Egyezmény ambiciózusabb módosításához.
Niculae Idu azonban bízik abban, hogy végül valamennyi nagyhatalom a rációt helyezi előtérbe, és megszületnek a klímaváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét hatékonyabbá tévő jövendőbeli akciók biztos alapjait lefektető intézkedések.
| Kudarccal fenyegeti a koppenhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint. A magyar származású amerikai üzletember csütörtöki nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata „nem kielégítő”, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt „akár az egész konferencia zátonyra futhat”. Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban. A New York-i központú Nyílt Társadalom Intézet vezetője szerint összesen 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni az IMF tőkeemeléséből a fejlett országoknak jóváírt úgynevezett különleges lehívási jogok (SDR) átcsoportosításával. „Előnyös megoldás volna ez mindenki számára, és azonnali hatást lehetne elérni, mivel a forrás bármelyik pillanatban rendelkezésre áll” – mondta Soros. Az IMF szeptemberben összesen 283 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátott ki, a világméretű gazdasági válság kezelése céljából. Több mint 150 milliárd dollárt a 15 legnagyobb fejlett ország biztosított. „Ez az összeg csaknem teljesen érintetlenül megvan még, és fel lehetne használni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Soros György. „Már csak a politikai szándék hiányzik” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez komoly probléma, mert az Egyesült Államokban egy ilyen terv kivitelezéséhez kongresszusi jóváhagyás szükséges, amit nem volna könynyű megszerezni. A dán fővárosban arról tanácskoznak a 192 ENSZ-tagállam képviselői, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az első három napon kiformálódott javaslat szerint a fejlődő országok évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnának a 2010 és 2012 közötti időszakban. Ez „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping, a kínai delegáció egy tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem adnak itt a konferencián.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok