Fotó: Mediafax
2009. december 11., 10:542009. december 11., 10:54
Az Európai Unió kormánya bukaresti „nagykövetének” is nevezett, 2008. januári kinevezését megelőzően a romániai Európai Intézetet irányító közgazdász emlékeztetett, hogy az EU vezető szerepet vállalt a klímaváltozás elleni küzdelem terén, az EB által hozott intézkedések pedig forradalmasítani kívánják a környezet védelmében és a klímaváltozás ellen tett eddigi fellépést.
„Itt nemcsak a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos kvótákról vagy az újrahasznosítható energiaforrások felkutatásáról van szó. Hanem olyan, a gazdaság teljes területét érintő változásokról, amelyek elvezetnek oda, amit zöld gazdaságnak nevezünk, és amelynek alapját a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó technológiai folyamatok megteremtése képezi” – válaszolta kérdésünkre Niculae Idu.
Hozzátette: a gazdaságon belül végbemenő, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszáló strukturális váltás új lehetőségeket nyit a munkahelyteremtés, a versenyképesség területén, ugyanakkor új horizontokat nyit környezetünk óvása terén is, ami egyszerűen növeli annak az esélyét, hogy jobban éljünk.
| Több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett csütörtökön. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. A tudósok a közös állásfoglalással a klímatudomány iránti közbizalmat kívánták erősíteni, miután a közelmúltban kirobbant e-mail botrány felerősítette a klímaszkeptikusok – az emberi tevékenység előidézte klímaváltozás tényét tagadók – hangját. A média által climategate-ként emlegetett ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését. |
„Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi fog történni a koppenhágai csúcsértekezleten, már csak azért is, mivel tudjuk, hogy az EU forradalmi kezdeményezőszerepével szemben világviszonylatban többen visszafogottsággal viseltetnek” – állapította meg az EB bukaresti képviseletének vezetője.
Idu Kínát, Indiát és Brazíliát hozta fel példaként, amely országok gazdasági fejlődésük gyorsítása érdekében nem fogadják el a szén-dioxid-kibocsátás terén alkalmazott korlátozásokat. Más nagyhatalmak – például az Amerikai Egyesült Államok – ugyancsak óvatosan viszonyulnak a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításáról szóló 1997-es Kiotói Egyezmény ambiciózusabb módosításához.
Niculae Idu azonban bízik abban, hogy végül valamennyi nagyhatalom a rációt helyezi előtérbe, és megszületnek a klímaváltozás elleni küzdelmet, a környezet védelmét hatékonyabbá tévő jövendőbeli akciók biztos alapjait lefektető intézkedések.
| Kudarccal fenyegeti a koppenhágai ENSZ klímakonferenciát a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita Soros György szerint. A magyar származású amerikai üzletember csütörtöki nyilatkozatában úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata „nem kielégítő”, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt „akár az egész konferencia zátonyra futhat”. Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban. A New York-i központú Nyílt Társadalom Intézet vezetője szerint összesen 100 milliárd dollárt lehetne előteremteni az IMF tőkeemeléséből a fejlett országoknak jóváírt úgynevezett különleges lehívási jogok (SDR) átcsoportosításával. „Előnyös megoldás volna ez mindenki számára, és azonnali hatást lehetne elérni, mivel a forrás bármelyik pillanatban rendelkezésre áll” – mondta Soros. Az IMF szeptemberben összesen 283 milliárd dollárnyi SDR-t bocsátott ki, a világméretű gazdasági válság kezelése céljából. Több mint 150 milliárd dollárt a 15 legnagyobb fejlett ország biztosított. „Ez az összeg csaknem teljesen érintetlenül megvan még, és fel lehetne használni a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására” – mondta Soros György. „Már csak a politikai szándék hiányzik” – tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy ez komoly probléma, mert az Egyesült Államokban egy ilyen terv kivitelezéséhez kongresszusi jóváhagyás szükséges, amit nem volna könynyű megszerezni. A dán fővárosban arról tanácskoznak a 192 ENSZ-tagállam képviselői, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az első három napon kiformálódott javaslat szerint a fejlődő országok évi 10 milliárd dollár támogatáshoz juthatnának a 2010 és 2012 közötti időszakban. Ez „a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég” – reagált a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping, a kínai delegáció egy tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem adnak itt a konferencián.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok